Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Törő Csaba: Nemzetközi normák és diplomácia a Szafarov-ügyben: valóság és felfogás, jog és politika a magyar-azeri-örmény háromszögben
Törő Csaba végrehajtott, nemzetközi jogba ütköző cselekményekért. Az Oroszország által szállított fegyvereket éppúgy lehet jogszerű és legitim katonai célokra (pl. jogos önvédelem) is használni, mint nemzeti kül- és belpolitikai célokat szolgáló, jogsértő külföldi fegyveres akciókra (pl. más ország területének megszállása). Mindkettőnek előfeltétele az orosz állam közreműködése annak tudatában, hogy az örmény fél a rendelkezésére bocsátott fegyverekkel akár jogellenességet is elkövethet, ami azonban nem szükség- szerű és elkerülhetetlenül bekövetkező, egyenes folytatása a két állam közötti együttműködésnek. A lehetséges jogsértés azonban már kizárólag az örmény állam szuverén döntésén múlik, és elkülönül a nemzetközi jogilag szabályos (jogsértés nélküli) fegyverszállítás lebonyolításától. Éppen ilyen módon és okok miatt kellene Örményországnak belátnia, hogy az ominózus elítélt Magyarországról Azerbajdzsánba történt átszállítása csupán a jogszerű és a jogellenes lehetőségek közötti választásra adott alkalmat, azonban az elnöki kegyelem utáni szabadlábra helyezéssel megvalósított jogsértés nem szükségszerű és közvetlen következményként jelent meg, hanem Azerbajdzsán saját szándékán, mérlegelésén és másoktól függetlenül meghozott döntésén múlott. Egy jogszerű együttműködéssel megnyíló alkalmat kihasználó jogsértés - a „leszállított" köztörvényes elítélt politikai célú rehabilitációval és dicsőítéssel súlyosbított elengedése - azonban már nem a „szállító", hanem a választási lehetőségek felett rendelkező azeri állam felelőssége. Örmény állami válaszlépés: a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése Ennek ellenére az örmény fél (az államelnök, később a parlament is) bejelentette, hogy felfüggeszti a Magyarországgal fennálló diplomáciai és egyéb kétoldalú kapcsolatokat.34 Hivatalos nyilatkozataik egyértelművé tették, hogy nem megszakítják, hanem egyoldalúan szüneteltetni akarják a hazánkkal ápolt hivatalos együttműködési formákat és csatornákat. A kétoldalú kapcsolatok felfüggesztése kiterjedhet minden olyan állami intézményre és hatóságra, amely hivatalos viszonyt tart fenn magyar partnerintézményekkel. Ez az örmény fél egyoldalú elhatározásának következménye, és ez az állapot addig maradhat érvényben, amíg az a döntését meg nem változtatja, és fel nem akarja újítani a kapcsolatokat. Lényeges különbség, hogy - a diplomáciai kapcsolatok megszakításától eltérően - a felfüggesztés esetén elegendő a kapcsolatokat szüneteltetni kívánó fél egyoldalú döntése azok „reaktiválásáról", újbóli működésbe helyezéséről. A felfüggesztés lényegében a diplomáciai kötelékek létrehozásához és fenntartásához szükséges (két fél közötti) akarategyezés valamelyik fél oldaláról kezdeményezett és meghatározatlan idejű leállítását fejezi ki. A diplomáciai kapcsolatok felélesztésének szükséges és elégséges feltétele a felfüggesztést elhatározó fél döntésének megváltoztatása, mivel a „befagyasztásukra" is csak annak egyoldalú elhatározásával került sor. 198 Külügyi Szemle
