Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Hettyey András: Az Európai Unió bizalmi válsága, különös tekintettel a bővítéspolitikára
Az Európai Unió bizalmi válsága Hogyan változott a további bővítések megítélése 2004 óta? 2005-ben még 50% volt a támogatók aránya, és 38% az ellenzőké, de árulkodó volt az a tény, hogy arra a kérdésre, hogy mely három témát kellene prioritásként kezelnie az Európai Uniónak, a megkérdezettek mindössze 5%-a jelölte meg a bővítést.53 A bővítést pártolók köre 2006- 2007 folyamán, ha lassan is, de csökkent, míg az ellenzők köre hasonló ütemben nőtt, és továbbra is megfigyelhető volt Európa három részre szakadása ebben a kérdésben. 2006-ban például 25%-kal többen pártolták a bővítést az új tagállamokban, mint a régiekben.54 A következő cezúrát Románia és Bulgária 2007-es felvétele jelentette, de az első felmérés, amelyben a két ország már tagként szerepelt, nem mutatott komoly növekedést a további bővítést pártolók számában: az EU-átlag 49%-on állt ekkor. Ez meglepő, hiszen mind a románok (67%), mind a bolgárok (58%) a bővítést támogatók körét szélesítették, ám a jelenség azzal magyarázható, hogy ezt a pozitív hatást ellensúlyozta a régi tagállamokban megfigyelhető növekvő szkepticizmus. A 2007 novemberében nyilvánosságra hozott felmérés további érdekessége az volt, hogy kimutatta: a bővítést nem éppen pártoló EU15-országokban a megkérdezettek többsége paradox módon úgy gondolta, hogy az országuknak a két bővítési kört követően nagyobb a befolyása, mint tíz évvel korábban. 5. ábra: A további bővítéseket támogatók és ellenzők aránya 2007 óta (saját összeállítás) 55 50 45 40 35 30 2012. tél 179
