Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Hettyey András: Az Európai Unió bizalmi válsága, különös tekintettel a bővítéspolitikára
Hettyey András 2007 óta a tendencia egyértelmű: gyakorlatilag felmérésről felmérésre csökken a bővítést támogatók köre. Ahogy említettük, a bolgár és román csatlakozás után néhány hónappal, 2007 novemberében nyilvánosságra hozott Eurobarometer felmérés szerint a megkérdezetteknek még 49%-a támogatta az EU további bővítését, és csupán 39% ellenezte azt.55 2010 végén, vagyis az eurózóna válságának kitörését követően néhány hónappal, ez az arány megfordult, és már jóval többen (48%) ellenezték a bővítést, mint ahányan támogatták (40%).56 2011 februárjában kicsit nőtt a támogatók köre (43%-ra), és stabil maradt az ellenzőké (48%), ám a támogatók aránya azóta tovább csökkent.57 A 2011 augusztusában nyilvánosságra hozott felmérési adatok szerint ugyanis 42% volt a támogatók és 47% az ellenzők aránya. Ez a már eleve bővítésellenes közhangulat drámai módon nőtt tovább. Az Eurobarometer által 2012. márciusban közzétett felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek több mint a fele, 53%-a ellenezte a bővítés gondolatát, és csupán 36% támogatta, vagyis fél év alatt további 7%-kal csökkent a támogatást pártolók száma.58 Látható tehát, hogy a bővítéspolitikát sem kerülte el az EU egészét sújtó bizalomvesztés, de itt is fontos földrajzi megkötéseket kell tennünk. Továbbra is fennáll ugyanis Európának az a három részre szakadása, amely már a 2004-es bővítési kört is jellemezte. Az egyik csoport itt is „mag-Európa", ahol egyes országokban már csak elvétve találni bővítéspártolót. Németország jelenti a mélypontot, ahol csupán 17% van a bővítés mellett, érthető tehát a Berlin részéről tapasztalható tartózkodás. Hasonlóan alacsony az arány Ausztriában, ahol 18% támogatja a bővítést. Szintén bővítésellenesnek számít Franciaország (23%), Finnország (27%) és Nagy-Bri- tannia (29%). A sokkoló ezekben a számokban az, hogy kiderül belőlük, hogy a már 2005-ben is szkeptikus országokban nagyjából megfeleződött a támogatók aránya. Németországban például 7 év alatt 19%-ot csökkent, egy eleve alacsony bázisról. A „déli periféria" országai továbbra is némileg jobban pártolják a további bővítéseket, mint északi és nyugati társaik. Ebben Spanyolország jár az élen, ahol az uniós átlagot messze meghaladóan, 45% van a bővítés mellett, de Portugáliában, Olaszországban és Görögországban is az átlagnál magasabb a támogatók aránya. A kelet-európai tagországok állampolgárai többségükben továbbra is a bővítés pártján állnak - Csehország kivételével. Az arány különösen Lengyelországban (69%) és Litvániában (60%) magas, de Románia és Magyarország sem marad el mögöttük sokkal. Ahogy a 6. ábrán is látható, a tendencia ugyanakkor Kelet-Európábán is egyértelmű: a további támogatást pártolók köre évről évre szűkül, csak az egy magasabb bázisról indul, mint „mag- Európa" esetében. 180 Külügyi Szemle
