Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Pap Norbert: A magyar Balkán-politika kihívásai
A magyar Balkán-politika kihívásai együttműködésben is. Csatlakozásukkal megerősödött a legitimitása a Nyugat-Balkán területi kategóriának, amely a 2007-es csatlakozással mint egy hatalmas, problematikus enklávé vonzza magára az európai politika figyelmét. 15 Pap Norbert: Törésvonalak DéTEurópában. Pécs: PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, 2001.183. o. 16 Időről időre elhangzanak feltételezések arról, hogy Németország geopolitikai szerepe Európa sorsának alakításában milyen jelentős is lesz, és vajon ránk nézve ennek mik lesznek a következményei. Ha az európai geopolitikai súlypont alakításában betöltött szerepét meg akarjuk érteni, érdemes megvizsgálni, mit írnak erről maguk a németek. Heinz Brill (sz. 1940), aki korábban aktív katona volt, és ma az egyik legtekintélyesebb geopolitikai szakíró Németországban, „A ma geopolitikája" című dolgozatában fogalmazta meg az egyesítést követő kihívásokat. Megvizsgálta mind a reális (vagy másképpen: konszenzusképes), illetve az extrém, de történeti előzményekkel bíró lehetőségeket is. A végkövetkeztetése a következő: Németország nem játszhat önálló geopolitikai szerepet Európában, és főleg nem a világpolitikában, mert ez minden, Európában mozgástérrel rendelkező hatalom számára sokkal veszélyesebb, mint részvétele bármely szövetség vagy blokk részeként. Ez az 1945-ben levont és ezek szerint mindmáig érvényes tanulság. A németek ráadásul sem kulturálisan, pszichológiailag vagy katonailag, sem pedig gazdaságilag nem is képesek egy ilyen szerep eljátszására. A német egyesítés kérdéséről hozott 1990-es döntés geopolitikai szempontból minden szereplő számára nyilvánvaló volt: a semleges státusz megengedése nem lehetséges, és az egyesítés egyben a NATO-ba való integrálódást is jelenti (a keleti területek számára). Ez azt jelenti, hogy Németország az euroatlanti szövetség részeként mozog, szempontjai euroatlanti szempontok. A legfontosabb viszonyítási pont számára Washington. Az USA vezette szövetség fő gondjai jelenleg nem a NATO, illetve az EU orosz határain vannak, hanem délen, a Casablancától Iszlámábádig, illetve Mogadishutól Szarajevóig terjedő térségben. Lásd: Heinz Brill: „A ma geopolitikája". In: Geopolitika és biztonság (szerk. Gazdag Ferenc). Budapest: Zrínyi Kiadó, 2006.. 35-60. o. 17 Pap Norbert: Magyarország a Balkán és a Mediterráneum vonzásában. Pécs: Publikon Kiadó, 2010.320. o. Résumé Challenges of Hungary's Policy towards the Balkans Hungary plays the role of a gate between Western Europe and the Balkans. This role was more significant in the earlier centuries of Hungarian history than it is today; one of the reasons is that the size and the strength of the country significantly decreased after the Trianon Peace Treaty. A lot of historical and imperial reflexes are still existing, but without its imperial weight. Today we are only one of the intermediary regions, which are related to the Balkans and form a bridge towards Europe. The Hungarian public opinion and the political elites hardly know the Balkans; we have a significant backlog in knowledge. The region plays an essential role in almost all of the great challenges that the country is facing (security environment, water and migration policy, foreign trade margins, etc.). The latest documents created in the governmental workshops recognise its significance and importance. The challenge of the era is to learn to live with the instruments of the multilateral policy in order to validate our interests. 2012. tél 165
