Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Pap Norbert: A magyar Balkán-politika kihívásai
A magyar Balkán-politika kihívásai Nemzetközi biztonságpolitikai kihívások A Magyarországot érintő biztonságpolitikai kihívások sora a Balkánhoz, illetve a Közel- Kelethez és Közép-Ázsiához kapcsolódik. Ezek területi mintázata döntően a spykmani Rimlandhez kötődik, és súlypontja tőlünk délre található. Magyarország biztonságpolitikai tekintetben a NATO déli szárnyához kapcsolódik. Az elmúlt két évtizedben diplomáciai aktivitásunkat túlnyomórészt a Nyugat-Balkán problémáinak kezelése kötötte le. A szövetségesi elvárások jelentős, mintegy 1000 fős kontingens külföldön tartását teszik szükségessé. Ezek az alakulatok a Balkánon, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában látnak el szolgálatot, továbbá rövidesen Eszakkelet-Afrika válsággócaiban is megjelennek. Ez utóbbi helyszínen a kínai olajcégek terjeszkedése képez feszültséget, az iszlám fundamentalizmus pedig táptalajt kínál a terrorszervezeteknek, továbbá az Európát is elérő menekülthullámok kialakulását kell megelőzni. Ezek a hatások bennünket elsősorban a Balkánon keresztül érhetnek el. Az EU tagjaként számos olyan kérdésben kell kialakítanunk álláspontot, amelyben korábban nem. Meglátásunk szerint nem is annyira a katonai képességeink vagy a műveletek finanszírozása képezi a legnagyobb gondot, hanem sokkal inkább az, hogy miképpen lehet felkészíteni a katonákat a távoli hadműveleti területekre, és hogyan lehet a missziók eredményeit Magyarország javára fordítani, erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. A Balkán minden bizonnyal elsődleges térség marad biztonságpolitikai fenyegetettségünket illetően. Még akkor is, ha a térség elsősorban nem államközi konfliktusok formájában fenyeget, hanem sokkal inkább olyan modern biztonságpolitikai kihívásokat fog képezni, mint a szervezett bűnözés, a fegyverkereskedelem, az embercsempészet, a terrorista szervezetek térnyerése stb. Különleges helyzetekre is fel kell készülnünk, amelyek elsősorban Bosznia-Hercegovina politikai válságának eszkalálódásához, a dél-szerbiai etnikai feszültségekhez, Ko- szovóhoz vagy Nyugat-Macedónia kérdéséhez fognak kapcsolódni. Ezen túl is vannak olyan helyek a Balkánon, amelyek esetleg váratlan, újabb konfliktusokhoz vezethetnek. Ilyenek Bulgáriában a török, pomák és cigány népcsoportok lakta térségek, Görögországban az északi határterület, a dél-albániai görög vagy a montenegrói és szerbiai szandzsáki muzulmán, illetve az albán és szerb nemzetiség szállásterületei. A Balkán és tágabb környezete a magyar külpolitikai gondolkodásban 1920-2004 A magyar külpolitikai gondolkodás az elmúlt évszázadokban sokszor változott a nagyhatalmi kihívásoknak és befolyásnak, részben pedig a belső érdekeknek megfelelően. A külkapcsolatok alakításában 1920 és 2004 két fontos fordulópontot jelent, melyeket 2012. tél 159
