Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Pap Norbert: A magyar Balkán-politika kihívásai
A magyar Balkán-politika kihívásai illetve -erőművek építésének problematikája, valamint a Rába-szennyezés ügye (osztrák viszonylatban). A sokasodó esetek előrejelzik a 21. században a Kárpát-medencében várható új típusú nemzetközi konfliktusokat. A nemzetközi viszonylatéi „vízkonfliktusokat" jelenleg esetileg kezeljük, de elképzelhető, hogy a helyzet súlyosbodni fog. Mivel a vizek a medencéből „lefelé folynak", a déli, nyugat-balkáni kapcsolati rendszerünkben kisebb kiszolgáltatottsággal számolhatunk. A határon átnyúló támogatási rendszerek pedig inkább a természetes vizek közös hasznosítása irányába hatnak. Korábban az eurorégiók, jelenleg az IPA-pályázatok keretében zajló kétoldalú kooperációk, a jövőben pedig főleg az EGTC-együttműködések biztosíthatják a kiegyensúlyozott fejlődést és a közös érdekek érvényesülését. A nemzetközi migráció Egy másik folyamat, amely a nemzetközi kapcsolatainkat érzékenyen befolyásolja, a magyar népességfogyás és annak pótlási lehetősége. Az ország népessége az 1980-as években elért 10,7 millióról napjainkra - az azóta intenzívebbé váló bevándorlás ellenére -10 millió alá esett vissza. A belső migráció egyes rurális térségeket elnéptelenedéssel, elöregedéssel vagy szociális bombává válással fenyegeti. A városainkban viszont a felsorolt veszélyeket még civilizációs feszültségek is terhelhetik. A fogyó, elöregedő népességnek a határon túlról, nemzetközi migránsok befogadásával történő pótlása elkerülhetetlennek látszik. Ez viszont új problémákat fog felvetni az elkövetkező években, évtizedekben. Ha az extrém feltételezéseket figyelmen kívül is hagyjuk, a 2050-re készített szcená- riók 8 és 9 millió közötti népességszámot valószínűsítenek Magyarországon. Ugyanakkor nincs olyan változat, amely ne számolna több százezer főnyi külföldről érkező migránssal is. Ezek részben a határon túli területekről, de számottevő arányban inkább a Balkánról, illetve a keleti-mediterrán térségből várhatók.11 A köztük fennálló arányok vitathatók, de minden előrejelzés számol a Kárpát-medencén kívülről érkező, kultúrájukban erőteljesen különböző csoportok megjelenésével. A magas népességnövekedéssel jellemezhető potenciális kibocsátó területek vallásikulturális jegyei alapján valószínűsíthető, hogy ezek az új lakosok jelentős arányban az iszlám valamilyen formáját fogják követni. A fiatalos, fertilis, zárt közösségben élő beköltözők társadalmi, politikai integrálása egyike lesz a leginkább feszítő problémáknak. Az erre való felkészülést mielőbb meg kell kezdeni. A nyugat-európai államok társadalmi integrációs problémái mutatják a kérdés valóságos súlyát. Ez a kilátás mindennél élesebben mutat rá a balkáni, a mediterrán, illetve a közel-keleti térséggel kialakított viszonyrendszerünk jelentőségére. Ugyanakkor a magyar társadalom vagy éppen a politikai elitek ezzel a kérdéssel nem kívánnak szembenézni. 2012. tél 157
