Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Pap Norbert: A magyar Balkán-politika kihívásai
Pap Norbert a magyar térről, államideáról való gondolkodásban meg is jelenik. A határon túli magyarság létszáma csökkenő, az egykori szállástér egyes részei, úgy tűnik, elhagyásra, feladásra kerültek. A horvátországi és a szerbiai magyarságra ez a megállapítás különösen igaz. Nincs ma egyetlen számottevő politikai szervezet vagy erő Magyarországon, amely az egykori Magyar Királyság területi kereteinek helyreállítását kívánná, vagy egy ilyen törekvés realitásával számolna. Ezzel szemben az abszurd területi igényt jelző, Nagy-Magyarországot ábrázoló matricák, térképek végtelen sokaságával találkozhat a külföldi, sokszor szomszédos állambeli szemlélő. Az ebben megnyilvánuló érzelmi feszültség a magyar társadalmat átható, megosztó egyik legnagyobb politikai földrajzi bizonytalanság, illetve a nemzeti geopolitikai koncepciótlanság ékes bizonyítéka. A rendszerváltozás után a kapcsolat dimenzióiban megjelentek nemzeti-kulturális, gazdasági, területfejlesztési, közlekedésfejlesztési, vízgazdálkodási, biztonságpolitikai, migrációs és egyéb elemek is. Az államközi, nagypolitikai kapcsolatok mellett a határon átnyúló, település-, illetve területközi kapcsolatok, a civil kezdeményezések és az üzleti kapcsolatok terén is érzékelhetően feltűntek új szereplők. A kooperáció-konfrontáció dimenzióban megjelentek új témák is. Az eurorégiós, illetve CBC-programok nem kis részben „magyar-magyar" együttműködésekként alakultak. Ezek a programok segítettek az évtizedekre elvágott magyar közösségek újraintegrálódási folyamataiban. A periódus sikeres lezárása a térség országai egy részének 2004-es EU- csatlakozásával megkezdődött. A határok légiesedése a határ menti, magyar nyelvű területek tényleges kulturális és gazdasági integrálódásához vezet. Ezért magyar szempontból a schengeni egyezményhez való csatlakozás a legfontosabb uniós vívmány. A románok schengeni és a horvátok uniós csatlakozásának, illetve a szerbiai csatlakozási folyamatnak a támogatása ezért kiemelt jelentőségű közös vállalkozás a szomszéd népekkel, melynek előnyei Magyarország számára nemzetpolitikai szempontból is kiemelkedő- ek. A nyugat-balkáni integrációs folyamat magyar támogatása jórészt ebben az összefüggésrendszerben értelmezhető. Vízpolitika A szomszédsági kapcsolatoknak új dimenziói is megjelentek. Az első a 21. század egyik globális problémájához, a vízkészletek felértékelődéséhez kötődik. A medencejellegből következően rendszeresek a szomszédsági politika ágendáján a folyóvizek problémái. Az ország területére más államokból befolyó vizek számos konfliktust, illetve érdekellentétet generáltak. Az elmúlt néhány évben történt súlyos esetek rámutattak a környezetbiztonság fokozódó jelentőségére. Ilyen volt a tiszai ciánszennyezés problémája (román viszonylatban), a gyakori tiszai árvíz (ukrán relációban), továbbá a dunai (szlovák viszonylatban Bős-Nagymaros) és a drávai (horvát relációban Gyurgyevác) vízlépcsők, 156 Külügyi Szemle
