Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Pap Norbert: A magyar Balkán-politika kihívásai
A magyar Balkán-politika kihívásai Pap Norbert1 A jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a magyar Balkán-politika miképpen változott az elmúlt évtizedekben, és milyen kihívásoknak kell megfelelnie a közeljövőben. Hogyan befolyásolták azt a külső tényezők, illetve hogyan tekintünk a térségre, milyen elképzelések mozgatják politikánkat? Az áttekintés a politikai földrajz szempontjai szerint készült, elsősorban a területi folyamatokra koncentrálva. A magyar Balkán-politika jellege és keretei „Zsilip és kapu" Magyarország számára történelme során a Balkán mindig megkerülhetetlen viszonyítási pont volt, és úgy tűnik, az is marad. Erről Makkai László történeti távlatokban a következőket írta: Egy évezred óta a Balkán és Nyugat-Európa között Magyarország a zsilip és a kapu szerepét játszotta. Volt idő, mikor a magyar nagyhatalom szárnyai alatt találták meg politikai életlehetőségeiket a Balkán kis államai, de nem volt idő, mikor Magyarország ne lett volna tényező életükben. Történelmünk első félezer éve alatt többször látszott úgy, hogy a Balkánból Magyar- ország lesz, a második félezer év során viszont az események úgy hozták, hogy a Balkán nyomult bele mélyen Magyarország testébe2. Magyarország mai határaitól a Magyar Királyság egykori határáig (Orsováig) húzódik az a terület, amelynek bonyolult térszövete egykori politikai, gazdasági és társadalmi törekvéseink lenyomatait hordozza, és számunkra a legfontosabb viszonyítási teret képezi a balkáni térségben. Ez volt, és feltehetőleg ez marad számunkra a mozgástérnek kínálkozó legfontosabb zóna. Ez az a filter, mely megszűrte, megszűri a balkáni hatásokat, illetve Magyarország és a közép-európai térség felől közvetített hatásokat az ellenkező irányba. A jövőben a magyarság itt szerezhet tapasztalatokat a tágabb térséget illetően. Ez a terület ezért kitüntetett figyelmet érdemel a magyar külpolitikában.3 Ugyanakkor jelentős hátrányunk, hogy nagyon kevés az a társadalmi ismeret, amivel rendelkezünk róla. 150 Külügyi Szemle
