Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Tóth József Imre: Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában
Tóth József Imre Az amerikai kutatóintézetek és egyetemek berkein belül néhányan már szintén élénken foglalkoznak a vízdiplomáciával, s konferenciákat is szerveztek a probléma tudományos igényű vizsgálatára, a lehetséges amerikai szerep koncepciózus felvázolására.12 Európai válaszok és dilemmák Kontinensünkön az Európai Unió is igyekszik az új fejleményekkel lépést tartani. A környezetvédelmi közösségi szabályozás az utóbbi időszakban tovább fejlődött, s éppen a magyar EU-elnökség aktivitásának köszönhetően gyarapodott új elemekkel 2011 folyamán (lásd a továbbiakban). Az árvízvédelem, a szennyvíztisztítás, a határokon átnyúló vízgazdálkodás, a mezőgazdasági területek vízháztartásának védelme a tagállami fejlődési stratégiák szerves részét képezi. Az EU-ban kötelezettségként minden tagállamnak ki kellett dolgoznia vízgyűjtő területeinek gazdálkodási tervét, s abban minőségi vállalásokat és fejlesztési programokat kellett meghatároznia.13 Az EU nemzetközi fejlesztési politikájában, humanitárius segítségnyújtásában is egyre nagyobb szerepet játszanak a hidrológiai projektek, a fejlődő országok vízgazdálkodási beruházásainak technológiai és pénzügyi támogatása. Az Unió például élen járt a közel-keleti vízellátási konfliktusok társadalmi hatásainak kezelésében. Amikor az izraeli haderő 2006-ban lebombázta a gázai palesztin terület vízellátását biztosító berendezéseket, s ezáltal másfél millió ember naponta csupán három órára jutott tiszta ivóvízhez, az EU 30 millió dollárral járult hozzá a vízpumpák helyreállításához. Az EU jelenlegi költségvetési ciklusában 719 millió euróval indította közép-ázsiai programját, amelyben kiemelt szerepet kap a kiszáradó Aral-tó körüli, valamint a Szir-darja és Amu-darja folyók mentén fekvő országok vízgazdálkodási rendszereinek és kooperációjának támogatása. Az Unió a Nyugat-Balkánon is fontos szerepet vállal: pl. 60 millió eurót költ a koszovói városok víz- és csatornahálózatának modernizálására.14 Az európai vízdiplomácia koncepcionális kereteinek megteremtésére vonatkozó igényt Catherine Ashton, az EU közös kül- és biztonságpolitikájáért felelős főképviselője fogalmazta meg először nyilvánosan, az uniós külügyminiszterek 2012. szeptember 7-8-i informális tanácskozásán, ahol napirendi pontként szerepelt a vízzel kapcsolatos globális kihívások, valamint az azokra adandó lehetséges európai válaszok rendszerezett áttekintése.15 Ashton asszony az európai vízdiplomácia rendszerében három feladatot jelölt meg: egyrészt nagyobb figyelmet sürgetett az EU preventív, illetve válságkezelő és közvetítő tevékenységében a vízzel kapcsolatos konfliktusokra; másrészt fontosnak tartotta a megfelelő kutatások elvégzését, az elemzések elkészítését, s az eredmények uniós szintű megosztását, az információcserét; végezetül szorgalmazta a tagállamok vízdiplomáciai erőfeszítéseinek koordinálását. Az európai közösségi szabályozás mellett teret kapnak az egyes regionális kezdeményezések, a több ország területét érintő folyók, tengerek, tengeröblök mentén szerveződő 142 Külügyi Szemle
