Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Tóth József Imre: Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában
Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában együttműködési projektek. A magyar EU-elnökség alatt elindított Duna-stratégia vagy az EU perifériáján működő Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Szervezete jó példája annak, hogy a víz nemcsak országokat köt össze, de eddig nem művelt kérdéskörökben is kooperációra sarkallja a nemzeteket. A régiós keretek mellett figyelemre méltó az egyes tagállamok vízdiplomáciával kapcsolatos aktivitása. Ilyen például a fejlett gátrendszerrel a tengertől jelentős területeket visszahódító Hollandia, amelynek külpolitikai és nemzetközi biztonsági gondolkodásában megjelenik a vízdiplomáciában történő aktív szerepvállalás és specializálódás, az ahhoz szükséges szervezeti, technikai és pénzügyi feltételek megteremtésével együtt.16 Említhetjük továbbá Németország néhány éve indított, s 2012 márciusában újra lendületbe hozott vízdiplomáciai kezdeményezését a közép-ázsiai térséget illetően, amit Afganisztánra is kiterjeszthetőnek tart.17 Hely hiányában csupán címszavakban említhetjük még más tagállamok, mint például a britek és a franciák afrikai vagy a finnek ENSZ-beli vízdiplomáciai szerepvállalását. Magyarország szerepe Hogyan találja meg helyét Magyarország ezekben a folyamatokban? Közismert, hogy hazánk helyzete a vizet illetően több szempontból is különleges. Egyrészt földrajzi elhelyezkedése révén különlegesen kitett és veszélyeztetett, hiszen a nálunk átfolyó felszíni vizek 96%-a jelenlegi határainkon kívülről ered, így mind a víz minőségét, mind mennyiségét illetően külső hatásokra kell felkészülnünk. Mező- gazdasági területeink 40%-a, vasútvonalaink 32%-a, össznemzeti termékünk 20%-a állandó árvízveszélynek van kitéve.18 Külön magyar sajátosság a belvízveszély, ami a Kárpát-medencei, lefolyástalan vízgyűjtő területi fekvésből következik, és jelentős kockázatokat rejt mind a mezőgazdasági termelésre, mind a lakosság életkörülményeire nézve.19 Másrészt különlegesen kedvező geopolitikai elhelyezkedése révén hazánk jelentős nemzetközi vízi közlekedési útvonalak metszéspontjában fekszik - más kérdés, hogy a fejlesztésükhöz szükséges beruházások elhúzódásával még nem tudta ezt a potenciált teljes mértékben kihasználni. További sajátosság, hogy Magyarországon futnak össze a nyugatról és keletről, valamint északról beömlő folyók, így hazánk egyfajta európai vízi logisztikai központ szerepére is vállalkozhat. Harmadrészt hazánk hidrológiai sajátosságai révén a világ ötödik legjelentősebb termálvízbázisán nyugszik, s ez egyedi lehetőséget biztosít mind a kiváló minőségű ásványvíz kitermelése, mind a gyógyfürdőturizmus számára. A magyar ivóvízfogyasztás 96%-ban a felszín alatti vízkészleteinkre támaszkodik.20 Egy további potenciál, a termálvíz energiagazdálkodási hasznosítása szintén ígéretes, de még gyermekcipőben jár. A mintegy 3000 termálvízlelőhely egyharmadát már gyógyító, rekreációs célokra 2012. tél 143
