Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede
Fedinec Csilla Ukrajna Magyarország Államfő Miniszterelnök Államfő Miniszterelnök Leonyid Kravcsuk [1990] 1991-1994 Vitold Fokin [1990]-1992 Leonyid Kucsma 1992-1993 Göncz Árpád 1990-2000 Antall József 1990-1993 Boross Péter 1993-1994 Leonyid Kucsma 1994-2004 Vitalij Maszol 1994-1995 Jevhen Marcsuk 1995-1996 Pavlo Lazarenko 1996-1997 Valerij Pusztovojtenko 1997-1999 Viktor Juscsenko 1999-2001 Anatolij Kinah 2001-2002 Viktor Janukovics [1] 2002-2004 Julia Timosenko [1] 2005 Jurij Jehanurov 2005-2006 Viktor Janukovics [2] 2006-2007 Horn Gyula 1994-1998 Orbán Viktor [1] 1998-2002 Medgyessy Péter 2002-2004 Mádl Ferenc 2000-2005 Viktor Gyurcsány Ferenc 2004-2009 Juscsenko 2004-2010 Julia Timosenko [2] 2007-2010 Sólyom László 2005-2010 Bajnai Gordon 2009-2010 Viktor Schmitt Pál Janukovics 2010Mikola Azarov 20102010-2012 Áder János 2012Orbán Viktor [2] 2010Megjegyzés: a táblázat utolsó sora a 2012. november végi helyzetet tükrözi. A két legsúlyosabb örökség, amivel Ukrajnának szembe kellett néznie: a kommunista múlt és a csernobili katasztrófa máig ható következményei. Az erőművet 2000. december 15-én végleg leállították - a négy további működő atomerőmű (a zaporozsjei, a dél-ukrajnai, a rivnei és a hmelnickiji) az ország villamosenergia-szükségletének közel 50 százalékát termeli meg -, az azonban továbbra is súlyos ökológiai, egészségügyi stb. terhet jelent, és - elsősorban Ukrajna számára - óriási kiadásokkal jár, amit az ország nemzetközi segítség nélkül nem is lenne képes fedezni. 2010 januárjában a New York-i Tudományos Akadémia (NYAS) közzétette a tudományos elemzések legátfogóbb összegzését a csernobili baleset környezeti és humán hatásainak természetéről és mértékéről [...] a legérintettebb országokban, Belorussziában, Oroszországban és Ukrajnában [...] A szerzők szerint a reaktor katasztrófájakor a radioaktív sugárkibocsátás tízmilliárd Curie-t ért el, ami kétszázszorosa a hirosimai és nagaszaki atombombák sugárzásának; a baleset halálos áldozatainak számát 1986 és 2004 között 985 ezerre becsülik szerte a világon, ez a szám azóta tovább növekedett. A 830 ezer „likvidátor" közül, akik a baleset helyszínén azóta dolgoztak, eddig 112-125 ezer halt meg. Sok asszony és férfi dolgozott mindenféle védőfelszerelés nélkül, és 102 Külügyi Szemle
