Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede
Ukrajna helye Európában óriási adagban kapott sugárzást, illetve lélegzett be urániumizotóppal szennyezett port. [...] Ha a technokratákat az egészségügyi és környezeti következmények hidegen is hagyják, a katasztrófa összköltségét látva biztosan a szívükhöz kapnak. Az első húsz évben a három legérintettebb országban a balesethez köthető közvetlen költség több mint 500 milliárd dollár volt, ami az Európai Unió árszínvonalára átszámítva 2 ezer milliárd euró - pontosan annyi, mint amennyibe az egész világon a teljes nukleáris iparhoz köthető infrastruktúra megépítése került!9 A Kravcsuk-időszak 1991-ben már a szovjet viszonyok közt megszokotthoz képest is feltűnő áruhiány mutatkozott, valamint közel tízszeres árnövekedés sújtotta a lakosságot, miközben az emberek pénzügyi lehetőségei nominálisan nem változtak. A birodalom felbomlása rohamos tempóban súlyosbította a fennálló helyzetet. 1992-ben már több mint 2.000%- os volt az infláció, majd miután novemberben Ukrajna szakított a rubelzónával, 1993 folyamán a 10.000%-ot is meghaladta. Az árak gyorsabban nőttek, mint a bérek, egyre kevesebb embernek volt munkalehetősége, a foglalkoztatottak egy része is egyre hosz- szabb időn keresztül nem kapta meg járandóságát, illetve egyre nagyobb hányaduk fizetés nélküli szabadságon várta a jobb időket. A boltok kiürültek, az áramot, fűtést takarékossági megfontolásból mind többször és egyre hosszabb időre lekapcsolták, a szociális ellátórendszer alig működött, illetve bizonyos tekintetben gyakorlatilag megszűnt. Drasztikusan visszaesett a gyerekszületés és jelentősen megnőtt az elvándorlás, aminek következtében két népszámlálás között (1989 és 2001) az ország lakossága több mint 3 millió fővel csökkent. Egyedül a volt szovjet funkcionáriusokból kialakult új elitréteg járt jól: ők, kihasználva a helyzetet, hatalmas vagyonokra tettek szert. Az általános elégedetlenség következménye volt, hogy az 1991-ben betiltott, majd 1993-ban újra engedélyezett kommunista párt az 1994-es parlamenti választásokon a törvényhozásba bekerült politikai formációk közül már a legtöbb mandátumot tudta megszerezni.10 Kravcsuk az országon belüli legfontosabb teendőnek az ukránosítást tartotta, ami végül is kimerült abban, hogy az ukrán nyelvet hivatalossá tette. Külpolitikájában a leglátványosabb eredmény az volt, hogy lemondott az atomfegyverekről, ami a világ harmadik legnagyobb arzenálját (a volt Szovjetunió nukleáris fegyvereinek 15%-át) jelentette. 1994. január 14-én Moszkvában Oroszországgal és az Egyesült Államokkal aláírta az ez irányú megállapodást, jelentős nyersanyag és anyagi kompenzáció ígérete fejében. Februárban csatlakozott a „Partnerség a Békéért" programhoz, novemberben pedig az 1968-as atomsorompó-egyezményhez!1 Az 1994. december 5-én Budapesten aláírt memorandumban pedig az USA, Nagy-Britannia és Oroszország biztonsági garanciákat nyújtott az országnak.12 Ily módon Ukrajna 1996-ra a világ első olyan országa lett, amely kilépett az atomhatalmak sorából. Ez egyúttal orientációs döntés is 2012. tél 103
