Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede
Ukrajna helye Európában a hagyományos fegyverekre vonatkozó nemzetközi előírásokat, tiszteletben tartja az emberi és kisebbségi jogokat. Ezzel szemben Gorbacsov arról beszélt, hogy a Szovjetunió eleget tesz a területén élő minden nép igényeinek, és az Egyesült Államok Ukrajna függetlenségének elismerésére vonatkozó, kiszivárgott szándéka nem értékelhető másként, mint a szovjet belügyekbe való beavatkozásként. A legtöbb tagköztársaság kinyilvánította függetlenségét, de ez nem akadályozza, hanem éppen hogy lehetővé teszi számukra, hogy szuverén módon döntsenek az új szovjet államszövetségről. Éppen ezért a referendum pozitív végeredménye nem fogja automatikusan azt jelenteni, hogy Ukrajna szakított a Szovjetunióval.7 A szovjet nemzetiségi politika által megteremtett intézményi háttér sajátos módon megkönnyítette a szétválást: a határok, a parlament, a minisztériumok stb., minden adott volt. Amikor Ukrajna formális értelemben függetlenné vált, csak ki kellett cserélni a szovjet állami jelképeket - a zászlót, a címert és a himnuszt. Nem újat alkottak, hanem egyfajta önmeghatározásként az 1918-20-as időszak államkezdeményének, a formálódó szovjet birodalomból kiszakadni kívánó, de nemzetközileg el nem ismert Ukrán Népköztársaság rekvizitumait vették elő. A legnagyobb átalakításra épp a külügyminisztérium szorult, amely kisebb hivatalként addig jóformán csak a külföldi delegációkkal és Ukrajna ENSZ-képviseletével kapcsolatos ügyekkel foglalkozott.8 Az ország belső átalakításánál nem kevésbé volt fontos a külkapcsolatok alakítása, nemzetközi megítélésének figyelemmel kísérése. Az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában az 1990-ben megválasztott parlament működött 1994-ig; megőrizte hivatalát az utolsó szovjet-ukrán kormányfő, Vitold Fokin, Szovjet-Ukrajna utolsó vezetőjét, Leonyid Kravcsukot választották meg az első államfővé. 1994-től őt követte Leonyid Kucsma, majd 2004 legvégétől Viktor Juscsenko, s végül 2010-ben foglalta el hivatalát a regnáló elnök, Viktor Janukovics. Ukrajnában elnökiparlamentáris rendszer működik, az államfő változó mértékű, de egyértelmű erőfölényével. A parlamenti választások ([1990], 1994, 1998, 2002, 2006, 2007, 2012) rendszere többször módosult, egy-egy miniszterelnök viszonylag rövid ideig tudta megőrizni pozícióját, két választás közötti teljes ciklust senki sem töltött ki. A legutóbbi, 2012. októberi parlamenti választásokig 14 kormányfője volt az országnak (ha figyelembe vesszük az ügyvivői státuszt is, akkor pedig 19). Minden államfő korábban volt miniszterelnök; két kormányfő tudott duplázni: Viktor Janukovics és Julia Timosenko. 2012. tél 101
