Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Illyés Gergely - Kántor Zoltán: Románia 1989 után
Románia 1989 után a közpénzügyek decentralizálása gyakorlatilag a helyi „bárók" hatalmának kiépüléséhez járult hozzá. Új adótörvénykönyvet vezettek be, amely progresszív, 18 és 40% közötti kulcsot állapított meg a személyi jövedelemadó, 25%-ot a nyereségadó tekintetében. Nástase kormányzása alatt került sor az 1991-ben elfogadott alkotmány módosítására.,Erre egyrészt az európai integrációs folyamat, másrészt az állami intézmények működésében fennállt zavarok, rendellenességek miatt volt szükség. A módosítási folyamatban az RMDSZ is részt vett, így több, a romániai magyarság számára kedvező tétel is bekerült az alaptörvénybe. Az alkotmánymódosítást 2003. október 18-19-én hagyta jóvá az ügydöntő népszavazás. A főbb módosítások között - az EU-csatlakozáshoz feltétlenül szükséges elemeket nem említve - az alapvető jogok bővülése, a hatalommegosztás elvének deklarálása, a környezetvédelem hangsúlyozása, a parlament két háza közötti viszonyrendszer tisztázása, illetve az elnöki mandátum öt évre növelése érdemel említést. Nem sikerült azonban lényegi változásokat elérni az államfő és a kormány közötti viszonyrendszer tekintetében, s ez a későbbiekben számos intézményközi konfliktus forrása lett.14 A nemzeti kisebbségekre vonatkozóan kudarcként értékelhető, hogy a Romániát nemzetállamként meghatározó passzus benne maradt a szövegben, továbbá az államalkotó tényezőként való elismerésre irányuló törekvések sem jártak sikerrel. Előrelépésként a következő elemek emelhetőek ki: a szöveg kimondja egy nemzeti kisebbségekről szóló törvény megalkotásának szükségességét, alkotmányos szintre emelődik a köz- igazgatásban és az igazságszolgáltatásban való anyanyelv-használati jog, megjelenik a felekezeti oktatásnak mint új oktatási formának az elismerése. Ez utóbbi a Sapientia EMTE szempontjából is fontos újítást jelentett.15 Külpolitikai téren egyértelműen sikeresnek könyvelhető el ez az időszak, hiszen a ciklus végére az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások lezáródtak: a csatlakozás dátumát 2007-re tűzték ki. (Sokak szerint az 1996-2000 közötti kormányzás miatt nem csatlakozhatott az ország a többi volt szocialista országgal együtt már 2004-ben az EU-hoz.) Megszűnt a vízumkötelezettség a schengeni térség államaival szemben, 2004. március 29-én pedig az ország a tízéves felkészülési folyamat után csatlakozott a NATO-hoz. A kétoldalú kapcsolatok terén az időszak legfontosabb eseménye a státustörvény 2001-es elfogadása volt. A dokumentum ellen a Magyarországgal szomszédos országok közül Románia tiltakozott a leghevesebben: a két fél közötti diplomáciai villongások miatt végül a Velencei Bizottság elé került a szöveg. Románia a törvény értelmezését kérte a testülettől a pozitív diszkriminációra és az extraterritoriális hatályra, valamint a következmények szociális dimenziójára vonatkozóan, míg Magyarország a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte a hasonló szabályozásokról és a külhoni nemzetrészek támogatásának elvéről.16 2012. tél 89
