Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Illyés Gergely - Kántor Zoltán: Románia 1989 után
Illyés Gergely - Kántor Zoltán A két kormány végül egy 2001. december 22-én megkötött egyetértési nyilatkozatban17 rendezte a kérdést, amelyben a Velencei Bizottság állásfoglalása mellett hivatkoztak az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának nyilatkozatára, az Európai Bizottság véleményére, az európai integrációs folyamatra és Románia jövőbeni NATO-csatlako- zására. A nyilatkozatban a Kormányközi Vegyes Bizottság összehívása, továbbá a vasúti és közúti infrastruktúrafejlesztések, valamint a határátkelő-program felgyorsítása, befektetéseket garantáló pénzügyi alap felállítása, a kétoldalú kapcsolatok jogi kereteinek aktualizálása is szerepelt. A státustörvény körüli feszültség csillapodásához egyértelműen hozzájárult a két állam európai integrációs folyamatban való részvétele, a nemzetközi szervezetek közvetítése, valamint az RMDSZ és a PSD közötti együttműködés ténye is. Feltételezhető, hogy később, a státustörvény végrehajtása során is súlyosbodott volna a feszültség az RMDSZ „kvázi kormányzati" szerepe nélkül. 2004-2008: kedvező szelek 2004. november 28-án utoljára rendeztek egyszerre államfő- és parlamenti választásokat; a 2003-as alkotmánymódosítás értelmében ugyanis az elnök mandátuma öt évre növekedett, míg a parlamenté négy év maradt. Az elnökválasztás első fordulójában a PSD és a Román Humanista Párt (PUR) közös jelöltjeként Adrian Nästase addigi kormányfő 41%-kal megszerezte a legtöbb voksot; mögötte a PD és a PNL választási koalíciónak, az Igazság és Igazságosság Szövetségnek (Alianta Dreptate si Adevär, D.A. Szövetség) a jelöltje, Traian Basescu végzett, 34%-kal. Számottevő szavazatot még a szélsőséges Corneliu Vadim Tudor és az RMDSZ jelöltjeként Markó Béla kapott: 12,5, illetve 5,1%-ot. A december 12-i második fordulóban azonban Basescu fordítani tudott, és 51,2:48,8 arányban legyőzte Adrian Nástasét. Románia új államfője - az egykori hajóskapitányból lett politikus, volt közlekedési miniszter - a bukaresti főpolgármesteri székből költözött a mindenkori román államfő székhelyére, a Cotroceni-palotába. A parlamenti választásokon a legtöbb voksot a PSD-PUR szövetség szerezte, 37%- ot, második helyen végzett a D.A. Szövetség 31%-kal, rajtuk kívül a PRM 13%-kal, az RMDSZ pedig 6,2%-kal lépte át az 5%-os parlamenti küszöböt.18 Mivel a miniszterelnök kormányalakításra történő felkérése az államfő hatásköre, ezért a győztes Traian Basescu nem a PSD, hanem az addigi pártját magában foglaló D.A. Szövetség jelöltjét, a liberális Cälin Popescu-Táriceanut kérte fel a kormány vezetésére. A PNL elnöke koalíciós kormányt alakított a D.A. Szövetség, az RMDSZ, a PSD-PUR szövetségből kiváló, később a Konzervatív Párt (PC) nevet felvevő PUR és a nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételével. Ellenzékben csupán a PSD és a PRM maradt. 90 Külügyi Szemle
