Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Illyés Gergely - Kántor Zoltán: Románia 1989 után
Illyés Gergely - Kántor Zoltán volna levezetni. Szeptemberben azonban, Melegcanu román külügyminiszter budapesti látogatásakor Kovács László magyar külügyminiszter kifejtette, hogy a legjárhatóbb út az, ha az alapszerződés rögzíti a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Mele§canu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak. Egy hónappal később az RMDSZ küldöttsége látogatott Budapestre; a tárgyalások után Horn Gyula miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minden, a kisebbségi jogokat sértő intézkedés ellen fellépnek, ugyanakkor kiemelte a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát is. Kovács László elmondta, hogy a tárgyaláson érezte az RMDSZ azon félelmét, hogy az új kormány megegyezési szándéka hátrányos helyzetbe hozza a határon túli magyarokat. Eközben folytak a tárgyalások az alapszerződés megkötéséről: Mircea Geoaná román külügyi szóvivő szerint a felek között egyetértés tapasztalható a határátkelők számának növelésében, a konzuli hálózat kiterjesztésében, az aradi emlékmű helyreállításának lehetőségében és az ekvivalencia egyezményről folytatott tárgyalásban. 1994 végén Ion Iliescu elnök Budapesten tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökkel, s megegyeztek a kétoldalú viszony nem konfliktusos természetében, ám megállapították, hogy vannak még bizonyos problémák, különösen az alapszerződés vonatkozásában. A magyar kormányszóvivői közlemény szerint Horn Gyula beszélt az anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémákról is, ám a román fél nyilatkozataiban ez nem jelent meg. 1995 elején az RMDSZ betiltását szorgalmazó román kezdeményezések okoztak feszültséget a két ország kapcsolatában: a hat magyarországi parlamenti párt közös elítélő nyilatkozatára a román kormánypártok hasonló nyilatkozata volt a válasz. Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula erre reagálva lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját. A feszültség ellenére a két külügyminiszter ugyanazon a napon aláírta Strasbourgban az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt, majd megállapodtak az alapszerződés kidolgozásának felgyorsításában. A következő hónapokban kiderült, hogy az alapszerződés ügyében mégsem olyan könnyű a megegyezés: a két külügyminiszter Budapesten jelentette be, hogy az eredetileg kitűzött március 20-i határidőig lehetetlen az egyezményt tető alá hozni. A nyitott kérdések jórészt a kisebbségek jogállásával kapcsolatosak voltak. A két ország azonban még az év folyamán három évre szóló magyar-román oktatási együttműködési egyezményt kötött, amelyben szerepelt az oktatási bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerése is. A román kormány nemzetközi porondon történő fellépését jól példázza, hogy Ion Iliescu az Európai Unió csúcsértekezletén a Horn Gyulával folytatott tárgyalásai után kifejtette, hogy a két ország között a lehető legjobbak a kapcsolatok, és a konfliktusokról szóló hírek teljesen hamisak. Amikor Horn Gyula hangsúlyozta, 84 Külügyi Szemle
