Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Illyés Gergely - Kántor Zoltán: Románia 1989 után
Románia 1989 után hogy a román oktatási törvénytervezet ellentétes az Európa Tanácsban vállalt román kötelezettségekkel, Iliescu azt válaszolta, hogy még finomítanak a tervezeten. Erre később nem került sor. Az újabb, 1995 végi madridi megbeszélésük után Horn Gyula leszögezte, hogy 1996 márciusáig szeretnék véglegesíteni az alapszerződést, az együttműködési egyezményt, a kisebbségi jogokról szóló dokumentumot és a megbékélési nyilatkozatot. A tárgyalások azonban továbbra sem vezettek eredményre: áprilisban Ion Iliescu nemzetközi sajtóértekezletén nyíltan bírálta a magyar kormányt, amiért az egy, a kisebbségek kollektív jogairól szóló ET-ajánlást szeretne az alapszerződésbe foglalni. Végül 1996. szeptember 16-án került sor az alapszerződés aláírására: a két kormányfő, Horn Gyula és Nicolae Väcäroiu Temesváron látta el kézjegyével a dokumentumot. A magyar ellenzéki pártok és az RMDSZ élesen tiltakoztak az egyezmény megkötése ellen, mivel az nem foglalkozott a kisebbségek kollektív jogaival, az autonómiával, illetve az egyházak vagyonának visszaszolgáltatásával sem. A kérdés komoly feszültséget okozott az RMDSZ és a magyar kormány között, a Szövetség a román törvényhozásban is nyomatékosította, hogy nem ért egyet a megállapodással. A román parlamenti ratifikáció után - amelyen az RMDSZ képviselői tartózkodtak -, október 10-én, a romániai parlamenti választások előtt kevesebb mint egy hónappal írta alá Iliescu államfő a román-magyar alapszerződést. 1996-2000: kormányon az ellenzék 1996. november 3-án államfő- és parlamenti választásokra került sor. Az elnökválasztás során azonban ismét két fordulót kellett tartani, mivel az első körben Ion Iliescu 32,25%- ot, Emil Constantinescu pedig 28,22%-ot szerzett. Iliescu népszerűségének csökkenéséhez valószínűleg az induló Petre Roman is hozzájárult, aki a szavazatok 20,5%-át gyűjtötte be. Először volt a választásokon magyar induló: Frunda György 6,02%-ot kapott. A két héttel később megtartott második fordulóban Iliescu és Constantinescu párharcából ezúttal az utóbbi került ki győztesen: 54:46 arányban utasította maga mögé a rendszerváltás utáni Románia addigi egyetlen államfőjét. A parlamenti választásokon az előző időszak sikertelenségeit az Iliescu mögött álló PDSR sínylette meg a leginkább: az addigi ellenzéki pártokat tömörítő Román Demokratikus Konvenció (CDR) a szavazatok 30%-ával az első helyen végzett, a PDSR csupán 23%-ot kapott. Harmadik helyen a Petre Roman mögött álló, az FSN utódaként tevékenykedő Demokrata Párt (PD) és a Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) választási szövetségeként indult Szociáldemokrata Unió (USD) végzett, 13%-kal, míg negyedikként az RMDSZ jutott a parlamentbe, 6,8%-kal. Az akkor még 3%-os választási küszöböt két szélsőséges párt, a Corneliu Vadim Tudor vezette PRM és a Gheorghe Funar vezette PUNR lépte át, 4,5, illetve 4,2%-kal. 2012. tél 85
