Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban?
Hamberger Judit A nyelvtörvények A szlovákiai nyelvtörvényekkel összefüggésben 2011 nyarán, a Radicová-kormány idején a szlovák parlament módosította ugyan az érintett két nyelvtörvényt (a szlovák államnyelvtörvényt és a kisebbségi nyelvhasználati törvényt), és foglalkozott azok összehangolásával is, ennek ellenére ütközés esetén az államnyelvtörvény felülírja a kisebbség anyanyelv-használati jogait. A szlovák államnyelvtörvény szigorát és a törvényszegőkre kiróható büntetés tarifáit csökkentették, de nem szüntették meg a törvény szellemiségéből következő félelemérzetet és a kétértelműségeket. Emellett a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényben az anyanyelv használatára jogosult kisebbségi lakossági arány 20%-ról 15%-ra csökkentésének határidejét a tíz év múlva esedékes következő népszámlálás utánra tolták ki. Ez utóbbi azt jelenti, hogy adott vegyes lakosságú helységekben, a hivatalos érintkezésben és a közéletben, anyanyelve használatára jogosult az a kisebbség, amelynek aránya meghaladja a 15%-ot. Ez azonban tehát csak legfeljebb tíz év múlva lép életbe. A módosítások ellenére, az anyanyelv használatának lehetőségei közül több csak lehetőségként jelenik meg a törvényben, nem pedig kötelező előírásként.21 Az állampolgársági törvények A szlovák állampolgársági, illetve a magyar kettős állampolgársági törvény miatt a két ország között az állampolgárságot szabályozó „törvények harca" folyik, aminek tétje a szlovákiai magyarok nyelvi-nemzeti identitásának vállalása vagy elhagyása (azaz az asszimiláció). A kérdéskörre vonatkozó szlovák „filozófia" az, hogy a szlovákiai magyar szlovák állampolgár, és mint ilyen, Szlovákia belügye, hogy milyen a sorsa, milyenek kisebbségi létének lehetőségei és keretei, ehhez a magyar kormánynak nincs köze. A probléma az, hogy a magyar kormány jogot formál a szlovákiai magyarra a maga módján, a maga eszközeivel, a maga törvényei szerint. Ha Szlovákia a szlovákiai magyarok helyzetét kizárólagos belügynek tartja, a magyar kormánynak is joga van arra, hogy saját belügyeként tekintse, kinek adja meg az állampolgárságot, ezért a magyar állam nem szolgáltat ki semmilyen adatot az állampolgárságról. A magyar kormány a magyar kisebbségek asszimilációját nagyon rossz folyamatnak tartja, amit csak a hagyományos eszközökkel, támogatási formákkal nem lehet megfordítani, erősebb impulzust kell adni neki, ami nem lehet más, mint a teljes jogú állampolgárság megadása. Ahogy korábban láttuk, az első Fico-kormány gyors intézkedése, a szlovák állampolgársági törvény szigorítása a magyar kettős állampolgársági törvényre volt válasz. A második Fico-kormány most arra törekszik, hogy módosítsa ezt a szigorú állampolgársági törvényt (mert több száz szlovák állampolgár veszíti el miatta a szlovák állam- polgárságát, és a magyar kisebbségi ebből csupán mintegy negyven személy). Még nem tette meg, de a lehetséges módosítási variációk között szerepelt, hogy a szlovák 72 Külügyi Szemle
