Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban?
Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban? állampolgárság elvesztése csak a magyar nemzetiségűekre lenne érvényes; egy másik variáció szerint csak azoknak engednék meg a másik állampolgárság felvételét, akiknek az adott országban állandó lakhelyük van. Mindkét tervezetnek az a szándéka, hogy a szlovákiai magyarokat szankcionálják vele. 2011 elején, a Radicová-kormány idején a két kormányfő abban egyezett meg, hogy az állampolgársági törvények ügyében a szlovák fél elkészít egy olyan szerződéstervezetet, amelyet szívesen látna a probléma államközi szerződés formájában való elrendezésére. 2011-ben a szlovák javaslat például azért nem felelt meg a magyar félnek, mert szerepelt benne, hogy az állampolgárságra vonatkozó adatokat kölcsönösen átadják. Répás Zsuzsanna felelős államtitkár azonban kijelentette, hogy Magyarország ilyen adatokat senkinek nem fog kiadni.22 Az állampolgárság ügyében 2012. december 5-én a rendezés szándéka nyilvánult meg: a június 1-jei miniszteri találkozó megállapodásának értelmében a két külügyminisztérium jogi szakértői megkezdték azt a tárgyalási és egyeztetési folyamatot, amelynek célja, hogy összehangolják a két félnek az állampolgárságra vonatkozó - jelenleg jelentősen eltérő - álláspontját. Most az volt a cél, hogy meghatározzák a nemzetközi jognak az állampolgárság kérdésében releváns elemeit. A jogi szakértők megegyeztek abban, hogy a következő találkozóra 2013 februárjában kerül sor.23 Nem segíti a kedvező légkör kialakulását a komáromi Selye ]ános Egyetem leminősíté- sének ügye sem. A szlovák fél arra hivatkozik, hogy ez a felsőoktatási intézmény nem képes teljesíteni az egyetemi szintű akkreditációhoz szükséges feltételeket. Ennek a kérdésnek a megtárgyalását az oktatási vegyes bizottsághoz utalták, amely ugyancsak elkezdte a rendszeres üléseket. A népszámlálás eredménye A szlovákiai magyarok helyzetében jelentős változást hozott (és hoz) a 2011 májusában megtartott népszámlálás eredménye. A hivatalos adatok szerint ugyanis tíz év alatt 62.000-rel, tehát 9,7%-ról 8,5%-ra csökkent a lélekszámúk. 2001-ben még 520.528-an, 2011-ben pedig már csak 458.467-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Ez a nagyarányú fogyás tendenciaként 1991 óta megfigyelhető. A demográfus és szociológus szerint ennek három fő oka van: a természetes elöregedés és alacsony születésszám, az elvándorlás, az asszimiláció.24 Ebből következik például az, hogy csökken azoknak a településeknek a száma, ahol a magyarok anyanyelv-használati jogokkal rendelkeznek a hivatalos érintkezésben és egyéb formákban is. A nyelvhasználati törvény ugyanis 20%-os kisebbségi lakossági aránynál engedélyezi ezt (és mint korábban említettem, csak tíz év múlva teszi lehetővé a 15%-os arányt). Ezek az adatok a következő népszámlálásig befolyásolják a közösség lehetőségeit is. A negatív eredmények ellenére, 48 olyan szlovákiai magyar település van, ahol nőtt a magyarok aránya, amiért magyarországi elismerésben is részesültek.25 2012. tél 73
