Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban?

Hamberger Judit a megoldásokat, de nem ringatjuk magunkat illúzióba, hogy ez könnyű lesz, de le­hetségesnek látjuk." Ő maga a fórumra is azért jött, mert „meggyőződésem, hogy a jó gazdasági együttműködés, a minél szorosabb gazdasági együttműködés lehetséges, kölcsönös előnyöket tartalmaz, és segít megoldani a nem gazdasági természetű, egyéb konfliktusainkat is. De nem oldja meg." A megoldáshoz a magyar kormányfő szerint bizalomépítésre van szükség. Nem hiszi, hogy gyorsan fog menni, s rövidtávon a nem gazdasági jellegű konfliktusoknak inkább csak a kezelését tartja valószínűnek. De „a gazdasági együttműködés, a közös siker, a közös profit, a közös építkezés a gazda­ságban bizalmat épít, és azt mutatja, hogy mind a két fél tudatában van annak, hogy együtt fogjuk leélni itt egymás mellett a következő jó néhány száz évünket is. Tehát va­lamilyen módon egyezségre kell jutnunk egymással." Bár a magyar kormány számára fontosak azok az ügyek, amelyekben nincs megegyezés a két ország között, „legalább ilyen fontosnak tartjuk, hogy ahol megegyezés lehetséges, ott legyen megegyezés a két ország között". A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban biza­lomépítést célzó együttműködés folyik Szlovákia kormányával. Ezért szerinte magyar részről köszönet illeti a szlovák kormányfőt, Robert Ficót, mert ő is keresi az együttműködés lehetséges terepeit, és így esélyt ad arra, „hogy rendben tudjuk a nehéz kérdéseket is". A fórum résztvevőit pedig arra biztatta, hogy „a fönnálló politikai viták ellenére ke­ressék az együttműködés lehetőségét, alakítsanak közös vállalatokat, gondolkodjanak közös beruházásokról, akarjanak együttműködve közös gazdasági előnyökhöz jutni, és biztosak lehetnek abban, hogy ezt a szlovák-magyar, üzleti szintű együttműködést a magyar kormány a rendelkezésére álló minden eszközzel támogatni fogja a jövőben is". Robert Fico válaszként felajánlotta12 magyar kollégájának, hogy kormányszinten is kövessék a gazdasági kamarák példáját, és rendezzenek közös kormányülést (amit a szlo­vákok már megtettek a csehekkel, s most szervezik a lengyelekkel és a bolgárokkal). Ez szerinte jó lehetőség és terep lenne a magyar kormányfő által emlegetett vitás kérdések megtárgyalására. Egyetértett abban, hogy valóban vannak érzékeny témák, de ezekről is beszélgethetnek, tárgyalhatnak. A két kormánynak vannak közös határozatai (pél­dául akár a fentebb taglalt 14 és 11 pont), s készíthetnének leltárt az előttük álló felada­tokról. O is megerősítette, hogy a gazdasági együttműködés a vitás kérdések megoldá­sát is segítheti, mert arra hívta fel a jelenlévőket, hogy „erősíteni kell Magyarország és Szlovákia között az együttműködést". A szlovák-magyar gazdasági fórum megalakulása és első tanácskozása önmagában is fontos és kivételes esemény volt, mert gazdasági jellegű együttműködést ebben a két­oldalú viszonyban eddig csak a kereskedelmi kamarák folytattak, 1997 óta. Ez a fórum, amelyet 2012. november 16-án alapítottak, a két nemzeti gazdasági és iparkamara kez­deményezése. Robert Fico elmondta, hogy a szabályait is felállították, és remélhetően hagyományt is teremtenek vele. Ez alkalommal mindkét kormányfő ismertette, hogy gazdasági statisztikáik alapján Szlovákia Magyarországnak a negyedik, Magyarország 66 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents