Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban?
Hamberger Judit medrébe". Kialakult bizalmi légkört emlegetett. Elkezdődött a párbeszéd, és mindkét oldalon megnyilvánult a problémák megoldására irányuló jó szándék. A hangnemváltás nem azt jelentette, hogy véget vetettek a feszültségeket okozó ügyekről folyó vitának, hanem azt, hogy azokról a korábbiaknál jóval nyugodtabb hangnemben és visszafogottabban nyilatkoztak. Többször tárgyalt az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekről a két külügyminiszter, Martonyi János és Mikulás Dzurinda is.4 Az utóbbi a szlovák kifogásokat tolmácsolta magyar kollégájának, aki a szlovák aggodalmakat alaptalannak minősítette. Dzurinda a legfőbb problémának a kettős állampolgárságot és az új alkotmány néhány cikkelyét említette. A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy a szlovákoknak nincs okuk az alkotmánynak a határon túli magyar közösségek támogatását megfogalmazó cikkelye miatti aggodalomra. Mindkét fél azt mondta: a gazdasági kapcsolatok jók, s több közös terv is van, például az Ipoly-hidakra vagy az energetikára vonatkozóan. Arra, hogy a hangnemváltás nem jelenti a feszültségek kiküszöbölését, jó példa Orbán Viktor és Iveta Radicová 2011. június 17-i találkozója. Ekkor a szlovák kormányfő nagyon határozottan visszautasította Kövér László magyar házelnök pár nappal korábbi, a cseh Hospodáfské noviny-nak adott nyilatkozatát, amelyben a magyar parlament elnöke leszögezte, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s hogy a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak. Kijelentette még, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú megépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna. Radicová Kövér kijelentéseit Szlovákia inzultálásának minősítette. „Kérem, hogy ez a viselkedés soha többé ne ismétlődjön meg, mert ez komoly akadálya a jószomszédi kapcsolatoknak" - jelentette ki a szlovák kormányfő a csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten. Felszólította a magyar miniszterelnököt, hogy ezt az álláspontot tolmácsolja Magyarországon. Orbán Viktor „súlyosnak" nevezte Radicová szavait, és biztosította arról, hogy kormánya mindent megtesz a jó viszony megőrzéséért, majd hozzátette: „Személyesen síkraszállok a Szlovák Köztársaság és Magyarország együttműködése érdekében". Egyben kifejezte „Magyarország tiszteletét és nagyrabecsülését minden jóindulatú szlovák ember iránt".5 Ugyanekkor külön köszönetét mondott szlovák kolléganőjének azért, hogy a magyar-szlovák viszonyban olykor felmerülő, illetve meglévő problémák, valamint a Magyarországot - például a médiatörvény kapcsán - ért támadások ellenére mindig kiállt hazánk mellett, s a helyzetet sohasem használta ki az országgal szembeni támadó bírálatra. „Mindent megteszek annak érdekében, hogy viszonozzuk ezeket a gesztusokat" - szögezte le Orbán. A hangnemváltás a szlovákmagyar viszonyban akkor is érvényben maradt, amikor (2012 áprilisától) újra Robert Fico és szociáldemokrata pártja került kormányra. 62 Külügyi Szemle
