Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban?
Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban? Erről Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2012. július 12- én a szlovákiai Gombaszögi Nyári Táborban kifejtette, hogy a magyar-szlovák párbeszéd hangneme az utóbbi hónapokban látványosan és pozitív irányba változott. Az európai ügyekért és az euroatlanti integrációért felelős magyar-szlovák vegyes bizottság akkori pozsonyi ülésével kapcsolatban arról számolt be, hogy látványos változás állt be az új szlovák kormánnyal folytatott tárgyalások hangnemében. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben is sikerül ezt a hangnemet megőrizni.6 Többször hangsúlyozta, hogy az új Fico-kormány sem a magyar kisebbséggel, sem a magyar kormánnyal nem akarja élezni az ellentéteket. A hangnemváltásról és a jó viszony építésére irányuló törekvésről a magyar külügyminiszter is gyakran beszél. Akkor is, amikor 2012. június l-jén Budapesten találkozott szlovák kollégájával, a második Fico-kormány régi-új külügyminiszterével, Miroslav Lajcákkal. Akkor mindkét külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok lényegesen jobbak, mint ahogyan a külvilág gyakran feltételezi, a két ország közös érdekei sokkal erősebbek, jelentősebbek, mint a közöttük felmerülő, fennálló viták. Azt is kijelentették, hogy a vitás kérdések megoldásáért folyamatos párbeszédre van szükség a két kormány között. Amikor átadták az idei szlovák-magyar jószomszédsági díjat, Martonyi külügyminiszter megjegyezte, hogy az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban nyilvánvaló véleményeltérés van a két ország között. Ennek ellenére fontos, hogy amiatt ne álljon fenn az együttműködést befolyásoló politikai feszültség, és miatta egyetlen embert se érjen hátrány. Arról, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokban új helyzet van kialakulóban, 2012. december 7-én Németh Zsolt így nyilatkozott: „a szlovák fél egyszerre gondolkodik gazdasági és infrastrukturális fejlesztésekben, és egyidejűleg elismeri, hogy problémamegoldó párbeszédet kell indítani a vitás kérdésekben. A magyar kormány is hasonlóképpen gondolkodik, és a párbeszéd meg is indult a legvitatottabb kérdésben, azaz az állam- polgárság ügyében, a héten megtartották az első szakértői egyeztetést".7 A gyakori csúcstalálkozók oka: a bizalomépítést célzó együttműködés megerősítése Ez a bilaterális viszony törékeny és könnyen felingerelhető, ezért nagy a jelentősége annak, ha csúcspolitikusaink találkoznak, s ha pedig a szokásosnál gyakrabban, az még feltűnővé is válik. Az utóbbi hónapokban a miniszterelnöki szintű kétoldalú találkozók gyakoriakká váltak. Orbán Viktor már (a jobboldali) Iveta Radicovával is gyakran találkozott, de a (baloldali) Robert Ficóval még annál is gyakrabban. Ennek okait mindketten többször jelezték nyilatkozataikban vagy beszédeikben. Konstruktív párbeszédet és együttműködést emlegetnek, amelynek során azt keresik, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami elválaszt. Egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy sikerekre van 2012. tél 63
