Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban?
Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban ? és akaratától függ: azok nem kötelező érvényűek a mindenkori döntéshozókra nézve. Ezeket a kormányok vagy megfogadják, és segítségül hívják a döntéseiknél, vagy nem. így tehát a vegyes bizottságok valójában a jó szándék kinyilvánításának hivatalos fórumai, és tárgyalásaik eredménye senkire sem kötelező. A leggyakrabban ülésező, a legtöbb probléma megtárgyalására kijelölt jogkörökkel rendelkező vegyes bizottság a kisebbségi vegyes bizottság. 2010-ben, Orbán Viktor és Iveta Radicová kormányra kerülése idején azonban a vegyes bizottságok újjáéledtek és működni kezdtek. Sőt, az alapszerződés által elő nem írt vegyes bizottságok is létrejöttek. Közöttük a leglátványosabb a parlamentek külügyi bizottságaiból létrehozott vegyes bizottság és az akadémiai szlovák-magyar történész vegyes bizottság. Az utóbbi legmeghatározóbb témája a közös tankönyv megírásának lehetősége vagy lehetetlensége. A problémás, vitás ügyek civilizált fórumaiként működő vegyes bizottságok most, 2012. novemberben és decemberben is üléseztek. 2012. november 11-én a felek megállapíthatták, hogy - a miniszterelnökök 2010. júliusi megállapodásával összhangban - e bizottságokban rendkívül intenzív problémamegoldó párbeszéd folyik, és a remények szerint a vegyes bizottsági mechanizmus az elkövetkező időszakban is hozzájárul a nyitott kérdések tárgyalások útján történő rendezéséhez. Hangnemváltás a hivatalos szlovák-magyar viszonyban A Radicová-kormány idején (2010. július - 2012. március) a hangnem megváltozott. A vegyes, szlovák-magyar Híd-Most párt koalíciós partner lett, és a kisebbségi ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettesi pozíciót is létrehozták (amelyet Rudolf Chmel töltött be). Megígérték, hogy módosítják majd a Fico-féle állampolgársági törvényt (amely automatikusan megfosztja a szlováktól azt, aki felvesz más állampolgárságot is). Ez az ígéret azonban nemcsak a teljes ellenzék, hanem a koalíció többségének ellenállása miatt sem teljesült. A két kormányfő többször találkozott. Először 2010. július 11-én, a V4-elnökség szlovák átvételekor. Utána 2011. január 28-án, amikor a magyar miniszterelnök Pozsonyban járt. Akkor megalapozták annak a közös gázvezetéknek a megépítését célzó egyezséget, amely az európai észak-déli vezeték része lesz, s amely arra is hivatott, hogy csökkentse a két országnak az orosz gázszállításoktól való függőségét. Egyúttal elindították a villamosenergia-hálózat összekapcsolásának folyamatát is (amit azután 2012 őszén valósítottak meg, már a második Fico-kormány idején). Az új Duna-hídról is tárgyalni kezdtek, s az megmaradt a további találkozók témájának is. Akkor Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy szeretnék, ha korszerűsítenék azt a 84 közutat, amely átszeli a magyar-szlovák határt.3 Megegyeztek abban is, hogy tárgyalásokat kezdenek egy kormányközi szerződésről a kettős állampolgárság ügyében. A magyar kormányfő beszélt arról is, hogy szeretnék, ha a magyar-szlovák viszony „visszatérne a józan ész 2012. tél 61
