Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban?
Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban? Megígérték, hogy a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség jogait a nemzetközi kötelezettségvállalások és az alapszerződésben rögzített elvek alapján biztosítják. Azt ígérték, hogy mindkét fél felkéri a saját szakértőit több, korábbi és az adott időszakban feszültséget gerjesztő ügy, közöttük a magyar államfő, Sólyom László szlovákiai kiutasítása jogi következményeinek kivizsgálására is. Az ígéretek közt szerepelt, hogy össze fogják hívni a kisebbségi vegyes bizottságot, amely a kisebbségi ügyekben illetékes EBESZ-főbiztossal (Knut Volebaek) közös tárgyalásokat folytat majd, s mindkét fél elfogadja a főbiztos (mint békebíró) ajánlásait. Megígérték, hogy lecsillapítják a két ország közvéleményének felkorbácsolt kedélyeit és a kialakult feszültségeket is. Az utóbbiak mértékét jelzi az is, hogy a két kormánynak meg kellett ígérnie: mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a szélsőséges erők térnyerését, különös tekintettel a betiltott vagy vádeljárás alatt álló félkatonai szervezetekre. A nyilatkozatba belefoglalták, hogy megvizsgálják, lehetséges-e a fenti feladatok ellátására közös rendőrségi munkacsoport felállítása két hónapon belül. A 11 pont azt is tartalmazta, hogy minden vegyes bizottságot összehívnak, és megvizsgálják a két kormány közös ülésének lehetőségét. A fogadalmak között az is szerepelt, hogy közös együttműködési tanácsot és együttműködési alapot hoznak létre, s hogy ez a két intézmény a maga jogkörein, tevékenységi területén belül a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és javítását szolgálja majd. A kormányfők külügyminisztereiket is megbízták, hogy két hónapon belül készítsenek el egy kibővített együttműködési csomagot, amelynek tartalmaznia kellett a legfontosabb feladatokat. Közöttük volt az említett két intézmény létrehozása, az energiabiztonsági együttműködés lehetséges projektjeinek listája, a közúti és a vasúti összeköttetés fejlesztésének menetrendje, a Duna és az Ipoly tervezett új hídjaira vonatkozó keretmegállapodás elkészítése, a határ menti régiókban a munkanélküliség csökkentésére irányuló lehetséges közös intézkedések csomagjai, a közös történelem tankönyv megírása, a közös történelmi kutatások folytatása, és a mindkét állam számára kihívást jelentő romaintegráció erősítésének együttműködési terve. Azt is eltervezték, hogy közösen és méltóan fogják megünnepelni az 1995-ben aláírt szlovák-magyar alapszerződés tizenötödik évfordulóját. A 2010 előtt szerzett magyar tapasztalatok és tanulságok A 2006 és 2010 közötti kormányzási ciklus egyúttal nagy tanulság volt a magyarországi kormányok számára abból a szempontból, hogy hol vannak a határai és korlátjai az európai és a nemzetközi kisebbségvédelemnek, az Európában és az ENSZ-ben megszületett kisebbségvédelmi nemzetközi megállapodásoknak. Megtanulhatták, mennyit ér, mire jó, mire elég a nemzetközi szabályozás és „fegyelmezés". Megtapasztalhatták azt is, hogy ezek egyike sem védi meg a szlovákiai magyar kisebbséget az asszimilációs nyomástól és annak eredményességétől, hiszen a kérdés lényegét - a kisebbség 2012. tél 59
