Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Szilágyi Imre: Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után
Szilágyi Imre Amint a bevezetőben utaltam rá, a két ország nemcsak 2012 előtt tartott fenn nagyon jó kapcsolatokat, amikor mindkettőt a néppárti családba tartozó pártok vezették, de a horvátországi kormányváltás után is. Ezt igazolta Vesna Pusic horvát külügyminiszter 2012. februári budapesti látogatása,48 illetve Orbán Viktor és Zoran Milanovic horvát kormányfő 2012. májusi találkozója is.49 A kisebbségi kérdés Mind a horvátországi magyarok, mind a hazánkban élő horvátok lélekszáma magasabb, mint ahogyan az szlovén viszonylatban tapasztalható, de a problémák közel hasonlóak. A horvát parlament, a szábor elnöke - aki félévente rendszeresen találkozik magyar kollégájával - budapesti látogatásán hangsúlyozta, hogy a horvátországi magyaroknak van parlamenti képviseletük. Azt mondta, „Kövér László szavai biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos alkotmányos kérdés hamarosan megoldódik".50 A magyar kormány azon törekvése, hogy a határon túli magyaroknak az anyaországban parlamenti képviseletük legyen, Horvátország számára még kisebb problémát jelentett, mint Szlovénia számára, hiszen a horvát parlamentben már régóta ott ülnek a határon kívüli horvátok képviselői. Bár a horvát-magyar kisebbségi vegyes bizottság 2009 decemberében tartott ülésén úgy határoztak, hogy a legközelebbi megbeszélésre 2010 folyamán kerítenek sort, az csak 2012. november végén valósult meg. A 2009-es ülés jegyzőkönyve két oldallal rövi- debb, mint a 2011-es magyar-szlovén jegyzőkönyv. Ez részben annak köszönhető, hogy horvát viszonylatban nincsenek olyan komoly közlekedési problémák, mint a Rába menti szlovénok esetében, részben viszont annak, hogy a szlovénokkal aláírt jegyzőkönyv az egyes problémákat illetően részletezőbb, mint a horvát volt. A 2012-es vegyes bizottsági ülés jegyzőkönyve még nem olvasható az interneten. Annyit lehet tudni róla, hogy „többek között arról döntött a két fél, hogy a jövőben fokozott intenzitással keresik a megoldást azon ajánlások teljesítésére, amelyek megvalósításában huzamosabb ideje nem történt előrehaladás".51 Horvátország EU-csatlakozásának ügye Magyarország 2004 óta a horvát EU-csatlakozás egyik legfőbb szorgalmazója. így érthető, hogy a horvát külügyminiszter a választások után Zágrábba látogató Martonyi Jánosnak megköszönte az EU-integrációban addig nyújtott magyar támogatást, s annak a reményének adott hangot, hogy az még inkább kifejezésre jut majd Magyarország EU-elnökségének idején.52 Ez nem is csoda, hiszen Németh Zsolt - a bevezetőben említett interjújában - azt mondta, hogy „ha 2011-ig nem írják alá Horvátország uniós csatlakozási szerződését, akkor célunk lesz, hogy a mi uniós elnökségünk alatt sor kerüljön erre".53 A következő hetekben- hónapokban a horvátok gyakran megismételték, hogy 44 Külügyi Szemle
