Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Szilágyi Imre: Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után
Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai idején szerzett tapasztalatait Magyarországnak,18 tárgyalópartnere úgy vélte, hogy a jól teljesítő magyar diplomáciának nincs szüksége különösebb tanácsra, s biztos volt abban, hogy „Magyarország kitűnően el fogja látni" a feladatot.19 A magyar EU-elnökség idején természetesen számos szlovén politikus látogatott el Magyarországra, Győri Enikő pedig májusban utazott Ljubljanába, ahol megbeszélést folytatott Mitja Gaspari szlovén Európa-ügyi miniszterrel, illetve Darja Lavtizar Beblerrel, a szlovén parlament EU-ügyi bizottságának elnöknőjével és az általa vezetett többpárti parlamenti küldöttséggel is. A beszélgetés legfőbb témája Eíorvátország uniós csatlakozási tárgyalásainak sikeres lezárása volt.20 Bár a kiadott közleményből nem derül ki, e mondatból feltételezhető, hogy Győri Enikő igyekezett eloszlatni a szlovénok Horvátország csatlakozásával kapcsolatos fenntartásait: „a szlovén tárgyalófelek támogatják a magyar elnökség bővítési törekvéseit, amennyiben minden érintett teljesíti a vállalt kötelezettségeket és a kétoldalú megállapodásokat". A Nyugat-Balkán kérdése Részben a magyar EU-elnökséghez is kapcsolódik Nyugat-Balkán csatlakozásának ügye, ami egyúttal mindkét országban alapvető külpolitikai és gazdasági kérdésnek számít. Sőt, a szlovén és a magyar vállalatok már 2010 előtt is arra törekedtek, hogy közösen lépjenek fel a Nyugat-Balkán térségében.21 így természetes, hogy ez a kérdés is számos találkozó témája volt. Orbán Viktor 2010. októberi ljubljanai látogatásán tudomásul vette, hogy Szlovénia szerint Horvátország és Szerbia ügyét kiemelten kell kezelni a magyar elnökség alatt. Elmondta, hogy „Magyar- ország és Szlovénia határos a nyugat-balkáni térséggel, ezért Horvátország és Szerbia dolgai sokkal fontosabbak számukra, mint bármely más EU-tagállam számára".22 A budapesti szlovén nagykövet 2011-ben, a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában ismertette országa Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikáját.23 A vezérkari főnökök találkozóján a szlovén fél eredményesnek nevezte a szlovén és a magyar katonák együttműködését, közös szolgálatát a balkáni missziókban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban.24 A szlovén külügyminiszter 2012. márciusi látogatásán közös érdeknek nevezték a Nyugat-Balkán stabilitásának biztosítását. Martonyi János és Kari Erjavec kiállt az e téren meglévő együttműködés folytatása és erősítése mellett, s áttekintették a konkrét közös programok megvalósításának lehetőségét.25 Szlovénia és a visegrádi együttműködés Magyarország mindig arra törekedett, hogy Szlovéniát valamilyen módon bevonja a visegrádi együttműködésbe. Ez mindenekelőtt az úgynevezett V4+ (Visegrád+) keretében történt meg. Az együttműködés létrejöttének 20. évfordulója alkalmából találkozott Tarlós István főpolgármester Ljubljana polgármesterével.26 2011-ben a Közép-európai 2012. tél 41
