Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Szilágyi Imre: Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után
Szilágyi Imre Igazságügyi Csúcstalálkozón a V4-ek mellett részt vett a szlovén igazságügyi államtitkár (és a horvát igazságügy-miniszter) is. A Navracsics Tibor által kezdeményezett találkozó célja az volt, hogy az említett országok hangolják össze a bírák és az ügyészek képzését, „hogy az európai uniós joganyagot alaposabban megismerhessék és a közép-európai kollégáikkal is könnyebben szót értsenek".27 Azt, hogy a kezdeményezést a partnerek kedvezően fogadták, jól mutatja, hogy 2012 októberében már a negyedik ilyen jellegű találkozót tartották meg.28 A szlovén külügyminiszter 2012-es budapesti látogatásán a két fél hangsúlyozta, hogy szorosabban együtt kívánnak működni a közép-európai régióban, beleértve azokat a lehetőségeket is, amiket az úgynevezett V4+ formáció nyújt, s amelyekben Szlovénia is részt vesz.29 A gazdasági kapcsolatok Tekintettel arra, hogy Magyarország Szlovénia hatodik legjelentősebb külkereskedelmi partnere,30 érthető, hogy számos gazdasági területen rendkívül intenzív az együttműködés közöttük. 2010 júniusában például a két ország nagykövetsége, az ITD Hungary, valamint a Szlovén Energetikai Kamara a megújuló energia kérdésében magyar-szlovén üzleti fórumot szervezett Lendván.31 Ugyanebben a hónapban a fa- és bútoripari üzletemberek találkoztak egymással Zalaegerszegen,32 s számos más ehhez hasonló találkozóra is sor került. Az együttműködést segíti egyebek között a Szlovén-Magyar Üzleti Tanács és a Szlovén-Magyar Vállalkozók Egyesülete is, de ki kell emelni, hogy mindkét ország nagykövetsége rendkívül intenzív szerepet vállal ezen a területen. Erőfeszítéseik eredményeképpen jött létre például az a nagykanizsai üzleti fórum, amelyen 80 magyar és szlovén cég vett részt, s a résztvevők „közös hosszú távú együttműködés és specifikus üzleti kapcsolat alapjait fektették le."33 Ehhez hasonló együttműködési fórumot tartottak 2011-ben Debrecenben, amelyen a két ország negyven cége vett részt.34 Persze nincs olyan együttműködés, amelyet ne lehetne még tovább fejleszteni. A szlovén külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az „energetikában, a közlekedésben, az infrastruktúra fejlesztésében és a befektetéseknél kínálkoznak további lehetőségek az együttműködésre." Martonyi János pedig azt emelte ki, hogy folytatni kell az infrastrukturális projekteket, és újakat kell indítani. Példaként említette a villamos távvezetékek létesítését, vasútvonalak villamosítását és a földgázvezetékek összekötését.35 A honvédelmi kapcsolatok A két ország között e téren 1996, a szlovén-olasz-magyar katonai együttműködés elindítása óta rendkívül szoros a kapcsolat. Bár a Trilateráliának, majd 2000-től Quadrilateráliának nevezett együttműködés 2010-ben formálisan befejeződött, a három ország továbbra is együttműködik a Többnemzetiségű Szárazföldi Kötelék (Multinational Land Force) keretében. Ebben megfigyelőként részt vesz Horvátország és 42 Külügyi Szemle
