Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 3. szám - FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - Faragó Tibor: A fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzetközi együttműködés négy évtizede
Faragó Tibor a nemzetközi kereskedelem nyitottságához és a hatékony zöld technológiákhoz való hozzájutáshoz, s az nem szolgálhat ürügyként a zöld protekcionizmusra. Az említett találkozók eszmecseréi alapján még két fontos javaslatot emelünk ki, amelyekről végül egyetértés alakult ki a 2012. évi konferencián. Hallgatólagosan a globális környezeti célokra vonatkozó korábbi svájci kezdeményezést is felkarolva vetette fel néhány ország, hogy meg kellene határozni a legfontosabb számszerűsített fenntartható fejlődési célokat. Ezek a „millenniumi fejlesztési célokhoz" hasonlóan, de a szegénység leküzdésével foglalkozó célokon túlmenően, a fenntartható fogyasztást, a településfejlesztést, az élelmiszer-biztonságot, az erdőket stb. érintenék. Több fórumon felvetették azt is, hogy be kellene vezetni - a GDP mellett vagy helyett - olyan fenntartható fejlődési jelzőszámokat, amelyek korrektebben mérik a társadalmi-gazdasági fejlődés folyamatait. A 2011 decemberében megtartott 2. ülésszak közötti találkozón a résztvevők mintegy összegezték a zöld gazdasággal kapcsolatos eltérő megítélésüket.22 Az EU megerősítette, hogy szükség van egy útitervre is (Green Economy Roadmap), amely konkrét célokat tartalmaz. A fejlődők csoportja ismét kétségeit fejezte ki a zöld gazdaság koncepcióját illetően, és újra hangsúlyosan jelezte elégedetlenségét, amiért a korábbi vállalások nem teljesültek. Kína arra utalt, hogy bár a zöld gazdaság hozzájárulhat a szegénység leküzdéséhez, ugyanakkor számításba kell venni a fejlődő országokat érintő - a zöld gazdaságból adódó - lehetséges problémákat is. A 2011 során megtartott különböző fórumok alapján kezdett az a lehetséges kompromisszum körvonalazódni, hogy a zöld gazdaság irányába való elmozdulásnak a fejlett országok által szorgalmazott támogatása akkor fogadható el a fejlődők számára, ha • ezt csak egy eszköznek tekintik, amely hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez és a szegénység elleni küzdelemhez; • a fejlődőknek tett korábbi pénzügyi, technológiai, kapacitás-erősítési ígéreteket végre teljesíti a nemzetközi közösség; • új, külön erőforrásokat is biztosít a zöld gazdaság számukra fontos előnyeinek, eszközeinek feltárására és kihasználására, beleértve akár egy nemzetközi „fenntartható fejlődési alap" létrehozását; • számításba veszik a fejlődő országokat sújtó korábbi és újabb társadalmi-gazdasági és környezeti problémákat is; • a zöld gazdaság felé való nemzetközi elmozdulás nem eredményezi új kereskedelmi, segélyezési vagy más diszkriminatív korlátozások bevezetését. Ha belegondolunk, akkor ezek a „zöld gazdaságtól" függetlenül, hosszú ideje, számos nemzetközi dokumentumban rögzített, jól ismert követelmények a fejlődő országok részéről. A további informális és formális előkészítőkön ugyanebben a szellemben folytatódott a zöld gazdasággal kapcsolatos vita 2012-ben. A fejlettek konkrét javaslatokkal 196 Külügyi Szemle
