Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 3. szám - FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - Faragó Tibor: A fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzetközi együttműködés négy évtizede

A fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzetközi együttműködés nemzeti szintű programok tízéves keretrendszerét. Hosszú éveken át tartó egyeztetési folyamat („Marrakesh-folyamat") eredményeképpen a 2011. májusi ülésszakon kellett volna elfogadni és útjára indítani e keretrendszert. A miniszteri szintű szakaszban el­hangzott beszédekben többen érintették ezzel összefüggésben a zöld gazdaság és az erőforrás-hatékonyság témáját, de az eltérő megközelítések még inkább kitűntek, mint az előkészítő bizottsági ülésszakon. E találkozó a záródokumentum és egyúttal az em­lített keretrendszer elfogadása nélkül ért véget, többek között azért, mert a fejlődő or­szágok egy része elvetette a zöld gazdaságra való hivatkozást. Arra utaltak, hogy e kon­cepció tisztázatlan, ellentmondásos (azaz nem világos, hogy kinek az érdekét szolgálja), s egyebek mellett újabb kereskedelmi korlátokat eredményezhet a fejlődők számára. Nem ez volt az egyetlen konfliktust jelentő és megfelelő diplomáciai szövegezéssel eset­leg feloldható probléma, de a zöld gazdaságra való hivatkozás elvetése azért volt jelzés értékű, mert éppen ez lett a 2012. évi konferencia fő „tartalmi" témája. A zöld gazdaság fogalmának, jelentőségének eltérő megítélése megmutatkozott az egyes országok által írásban beküldött véleményekben és a regionális fórumokon is. A fejlődő országok mindenekelőtt szóvá tették, hogy a fejlettek nem vagy csak részben teljesítették a fenntartható fejlődéssel, fejlesztési támogatásokkal, környezetvédelmi megállapodásokkal kapcsolatos korábbi vállalásaikat. Ezért bármilyen új elképzelés­re csak akkor nyitottak, ha az hozzájárul e vállalások teljesüléséhez is. A fejlődők ré­széről a zöld gazdasági megközelítés elfogadásának feltételei különösen hangsúlyosan jelentek meg az afrikai régió előkészítő értekezletén (2011. október 20-25., Addisz-Abe- ba) elfogadott nyilatkozatban:21 „32. ... a zöld gazdaságot nem szabad úgy használni, hogy az kereskedelmi korlátot vagy a fejlődő országokra erőltetett feltételeket jelentsen; akként sem szabad használni, hogy az ürügyet szolgáltasson a fejlett országoknak a fejlődők javára tett (korábbi) ígéreteik és kötelezettségvállalásaik nem teljesítésére...; 33. a zöld gazdaságra való átmenetnek együtt kell járnia a végrehajtás megfelelő esz­közeinek biztosításával, beleértve új és kiegészítő pénzügyi, technológiai és technikai támogatás nyújtását a fejlődő országok számára, különösen Afrikában". Az arab országok találkozóján (2011. október 16-17., Kairó) a fent jelzett feltételek mellett külön hangsúlyozták, hogy a zöld gazdasági megközelítés nem korlátozhatja a fejlődő országokat abban, hogy természeti erőforrásaikat saját fejlesztési prioritásaik alapján hasznosítsák (azaz senki se írja elő számukra, hogy ezt miként, milyen haté­konyan teszik). A latin-amerikai régió találkozóján (2011. szeptember 7-9., Santiago) is világossá tették, hogy a tényleges cél a fenntartható fejlődés elérése, különösen a szél­sőséges szegénység leküzdése, mindenekelőtt a fejlett országok részéről a nem fenn­tartható termelés és fogyasztás megszüntetése, a korábbi konferenciákon elfogadott megállapodások betartása, a finanszírozási és technológia-átadási ígéretek teljesítése. Az ázsiai régió találkozóján (2011. október 19-20., Szöul) egyetértés volt abban, hogy a zöld gazdaságra való átmenetnek hozzá kell járulnia a szegénység elleni küzdelemhez, 2012. ősz 195

Next

/
Thumbnails
Contents