Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 3. szám - NAGYÍTÓ ALATT: AZERBAJDZSÁN ÉS MIANMAR - Háda Béla: Tábornokok a kereszttűzben - Mianmar az ázsiai hatalmi érdekszférák metszetében
Háda Béla East". The Washington Institute for Near East Policy, Policy Focus 109. 2011. április. 3. o. 22 Lásd: „BP Energy Outlook 2030". BP Statistical Review, http://www.bp.com/liveassets/bp_internet/ globalbp/globalbp_uk_english/reports_and_publications/statistical_energy_review_2011/ STAGING/local_assets/pdf/2030_energy_outlook_booklet.pdf, 2011. január. 23 James R. Holmes - Toshi Yoshihara: „China's Naval Ambitions in the Indian Ocean". The Journal of Strategic Studies, Vol. 31. No. 3. (2008). 368. o. 24 Minimum 50 méter hosszú és 300 bruttó regisztertonnás. 25 Joshua H. Ho: „The Security of Sea Lanes in Southeast Asia". Asian Survey, Vol. 46. No. 4. (2006). 560. o. 26 Dr. Zhang Jian: „China's Energy Security: Prospects, Challenges and Opportunities". The Brookings Institution, http://www.brookings.edu/research/papers/2011/07/china-energy-zhang , 2011. július. 8. o.; Jason J. Blazevic: „Defensive Realism in the Indian Ocean: Oil, Sea Lanes and the Security Dilemma". China Security, Vol. 5. No. 3. (2009). 62. o. 27 Christopher Alessi - Stephanie Hanson: „Expanding China-Africa Oil Ties". Council on Foreign Relations, http://www.cfr.org/china/expanding-china-africa-oil-ties/p9557 , 2012. február 8. 28 Erről: Julie Jiang - Jonathan Sinton: „Overseas Investments by Chinese National Oil Companies". International Energy Agency Information Paper, 2011. február. 35. o. 29 Blazevic: i. m. 62. o. 30 David Scott: „The »Great Game« between India and China: »The Logic of Geography«". Geopolitics, No. 13. (2008). 6. o. 31 Helmut Asche - Margot Schüller: „China's Engagement in Africa - Opportunities and Risks for Development". Deutsche Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit (GTZ) GmbH, 2008. szeptember. 22. o. 32 Az indiai kormány a (csak fiktív) kínai fenyegetéssel magyarázta nukleáris ambícióit. Lásd: Yuan Jing-dong: „India's Rice after Pokhran II - Chinese Analyses and Assessments". Asian Survey, Vol. 41. No. 6. (2001). 979-980. o. 33 John W. Garver: „The Restoration of Sino-Indian Comity following India's Nuclear Tests". The China Quarterly, No. 168. (2001). 865-889. o. 34 Emellett a kiszemelt országok között olyanok is vannak, amelyek alapjában véve nem választhatók le az indiai érdekszféráról. Pl.: Banglades, Sri Lanka. 35 A katonai junta 2005-ben áthelyezte a kormányzat székhelyét a széles körben ismert Rangunból az északabbra fekvő, új fővárosnak kinevezett Najpjidóba (Naj Pji Táv). 36 N. Ganesan: „Thai-Myanmar-ASEAN Relations: The Politics of Face and Grace". Asian Affairs, Vol. 33. No. 3. (2006). 137. o. 37 Daniel Twining: „India's Relations with Iran and Myanmar: »Rogue State« or Responsible Democratic Stakeholder?''. India Review, Vol. 7. No. 1. (2008). 1-37. o. 38 „Myanmar: The Military Regime's View of the World". ICG Asia Report, No. 28. (2001). 24. o. 39 Twining: i. m. 23. o. 40 Famida Ashraf: „India-Myanmar Relations". ISSI Strategic Studies, Vol. 28. No. 1. (2008). http://www . issi.org.pk/old-site/ss_Detail.php?dataId=473. Letöltés ideje: 2011. augusztus 12. 41 Lásd: Amitendu Palit: „India's Look East Policy: Reflecting the Future". ISAS Insights, No. 96. (2010). 1-2. o. 42 Erről: Twining: i. m. 20-21. o. 43 Kavita Shukla - Camilla Olson: „Burma: Military Offensive Displacing Thousands of Civilians". Refugees International Bulletin, 2007. május 16. 44 Marie Lall: „India-Myanmar Relations - Geopolitics and Energy in the Light of the New Balance of Power in Asia". ISAS Working Paper, No. 29. (2008). 8-11. o. 45 Itt az 1998. évi indiai és pakisztáni nukleáris kísérleteket és az 1999. évi kargili háborút kell felidéznünk, melyek alapvető változások katalizátorai voltak a két ország védelempolitikájában. Az indiai haditengerészeti doktrína végül 2004. június 23-án látott napvilágot. Minderről bővebben: Háda Béla: „Miniháború a világ tetején - az 1999. évi kargili konfliktus". In: Nemzetek és birodalmak 184 Külügyi Szemle
