Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 3. szám - NAGYÍTÓ ALATT: AZERBAJDZSÁN ÉS MIANMAR - Háda Béla: Tábornokok a kereszttűzben - Mianmar az ázsiai hatalmi érdekszférák metszetében
Tábornokok a kereszttűzben - Mianmar Diószegi István 80 éves (szerk. Háda Béla, Ligeti Dávid, Majoros István, Maruzsa Zoltán és Merényi Krisztina). Budapest: ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 2010. 247-260. o.; Uő: „Az indiai katonai doktrínák fejlődésének fő állomásai 1998-2010". ZMNE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Elemzések, No. 3. (2011). 46 Twining: i. m. 16-17. o. 47 Túli Sinha: „China-Myanmar Energy Engagements - Challenges and Opportunities for India". IPCS Issue Brief, No. 134. (2009). 2. o. 48 Twining, i. m. 19. o. 49 Sinha: i. m. 2. o. 50 „Daewoo Chooses China as Buyer of Burmese Gas". Korea JoongAng Daily, http://joongangdaily . joins.com/article/view.asp?aid=2883578,2007. december 6. 51 Minderről: Julien Levesque: „Is It the Shwe Gas Reserves Talking?". Indian Express, http://www . indianexpress.com/news/is-it-the-shwe-gas-reserves-talking/231217/, 2007. október 23. 52 Wayne Bert: „Burma, China and the USA". Pacific Affairs, Vol. 77. No. 2. (2004). 275. o. 53 Manjeet Kripalani: „India's Role in Burma's Crisis". Bloomberg Businessweek, http://www . businessweek.com/globalbiz/content/oct2007/gb20071019_332887.htm, 2007. október 19. 54 Wai Moe - Zárni Mann: „Thein Sein Visits India for Security Talks". The Irrawaddy, http://www2 . irrawaddy.org/article.php?art_id=22232, 2011. október 10. 55 Emlékezetes, hogy Pakisztán a legfontosabb térségbeli szövetségeseként tartja számon a Kínai Népköztársaságot, aminek hozadékai egyebek mellett olyan eredményekben ragadhatok meg, mint a pakisztáni nukleáris technológia fejlődése, a Karakorum autópálya vagy a gwadari tengeri bázis fejlesztési projektje. Lásd egyebek mellett: Urvashi Aneja: „Pakistan-China Relations". IPCS Special Report, No. 26. (2006). 56 James Hackett (szerk.): The Military Balance 2010. London: Routledge, 2010. 336. o. 57 Freedom to Use the Seas: India's Maritime Military Strategy. Újdelhi: Integrated Headquarters Ministry of Defence, 2007. 58 „China's Ambitions in Myanmar". IISS Comment, Vol. 6. No. 6. (2000). 2. o. 59 Lásd: Andrew Selth: „Chinese Military Bases in Burma: The Explosion of a Myth". Griffith Asia Institute Regional Outlook Paper, No. 10. (2007). 7. o. 60 Renaud Egreteau: „India and China Vying for Influence in Burma - A New Assessment". India Review, Vol. 7. No. 1. (2008). 40. o. 61 Lásd: Selth: „Chinese Military Bases in Burma"; UŐ: „Myanmar's Coco Islands: Rumours and Realities in the Indian Ocean". Southeast Asia Research Center Working Paper, No. 101. (2008). 62 Selth: „Chinese Military Bases in Burma". 7. o. 63 Ez a gondolat persze egy olyan, korai időszak terméke volt, amikor Rangunban még egy nyugati intervenció lehetőségével is komolyan számoltak. így magától értetődik a következtetés, miszerint a Kókusz-szigeteken végrehajtott katonai beruházások valójában nem India, hanem az Egyesült Államok ellen irányultak, ami a kínai szerepvállalást is más megvilágításba helyezheti. Ma már azonban nemigen szokták felvetni ezt a szempontot. 64 Renaud Egreteau: „India Courts a Junta". Asia Times Online, http://www.atimes.com/atimes/South_ Asia/EI20Df08.html, 2003. szeptember 20. 65 Donald L. Berlin: „The »Great Base Race« in the Indian Ocean Littoral: Conflict Prevention or Stimulation?". Contemporary South Asia, Vol. 13. No. 3. (2004). 242. o. 66 Lásd: Gurpreet S. Khurana: „Aircraft Carriers and India's Naval Doctrine". Journal of Defence Studies, Vol. 2. No. 1. (2008). 98-108. o. 67 David Scott: „India's »Grand Strategy« for the Indian Ocean: Mahanian Visions". Asia-Pacific Review, Vol. 13. No. 2. (2006). 97-129. o. 68 Benkes: i. m. 220. o. 69 „Myanmar: The Military Regime's View of the World". 19-24. o. 70 „China's Ambitions in Myanmar". 1. o. 2012. ősz 185
