Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" GEOPOLITIKÁJA - Rostoványi Zsolt: Az "arab tavasz" hatása a Közel-Kelet geopolitikai térképének újrarendeződésére
Rostoványi Zsolt iráni elnök pedig a csapatok azonnali kivonására szólította fel Szaúd-Arábiát, elítélve a bahreini kormányt is „saját népe meggyilkolása" miatt.63 Az Irán növekvő befolyásától való félelem arra késztetett több Öböl menti államot, hogy libanoni síitákat utasítsanak ki országukból, Iránnal és a Hezbollahhal való együttműködéssel, illetve a bahreini és a szaúd-arábiai demonstrációk kirobbantásában való közreműködéssel vádolva őket. „Egyetlen libanoni síita sem maradhat az Öböl térségében, aki kapcsolatban áll a Hezbollahhal vagy a Forradalmi Gárdával, vagy ezzel gyanúsítható" - jelentette ki egy magas rangú bahreini tisztségviselő.64 2011 közepére drámaian megváltozott Irán megítélése a régió arab államaiban. A Zogby 2011 nyarán végzett közvélemény-kutatása szerint Irán népszerűsége hatalmasat zuhant az arab világban. A Marokkóban, Egyiptomban, Libanonban, Jordániában, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben végzett felmérés alapján 2011-ben Irán megítélése a jelentős síita lakossággal rendelkező Libanonban a legkedvezőbb (63%), míg Szaúd-Arábiában mindössze 6%-os szimpátiát élvez. A változások 2006-hoz képest rendkívül jelentősek: Libanon kivételével mindenütt legalább 60%-os - van, ahol 80- 90%-os - a csökkenés.65 Egyedül Libanonban értett egyet a válaszadók többsége (57%)66 azzal a kijelentéssel, hogy „Irán hozzájárul az arab világbeli békéhez és stabilitáshoz", míg a többi országban a megkérdezettek nagyobb része (Emirátusok 80%, Egyiptom 68%, Jordánia 72%, Marokkó 83%, Szaúd-Arábia 95%) nem értett egyet vele. Hatalmasat zuhant a felmérésbe bevont arab országok közvéleménye körében az iráni nukleáris program megítélése is. Elsöprő többségük vélekedett úgy, hogy a Közel-Kelet térsége atomfegyvermentes övezetként biztonságosabb lenne, mint akkor, ha Irán nukleáris hatalommá válna. A kérdések között szerepelt egy olyan is, hogy - Izraelen kívül - a régió melyik országát tudnák elképzelni nukleáris hatalomként. Irán kizárólag a libanoni válaszadóktól kapott erre viszonylag sok szavazatot (33%), a többi országban a válaszadók kevesebb mint 5%-a voksolt rá. (A többség Egyiptomot tette az első helyre; kivételt a szaúdiak jelentettek, akik természetesen Szaúd-Arábiát.) Szunnita előretörés: Szaúd-Arábia és Egyiptom Szaúd-Arábia szerepe az arab tavasz eseményeiben meglehetősen ellentmondásos. A monarchia az Egyesült Államok egyik fontos helyi szövetségese, ugyanakkor meglehetősen konzervatív irányultságú, s az iszlám egyik legradikálisabb - élesen síitaellenes - szunnita irányzatának, a vahhábizmusnak ad otthont. Az arab tavasz eseményei kétségkívül „felértékelték" Szaúd-Arábia regionális pozícióit, ami - Törökországgal együtt - hathatós ellensúlyt látszik biztosítani a gyengülő helyzetű Iránnal szemben. 2011 első felében Szaúd-Arábia a bahreini megmozdulások leveréséhez nyújtott közvetlen katonai beavatkozásával - kiegészítve vele korábbi jemeni 60 Külügyi Szemle
