Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" GEOPOLITIKÁJA - Rostoványi Zsolt: Az "arab tavasz" hatása a Közel-Kelet geopolitikai térképének újrarendeződésére
Az „arab tavasz" hatása a Közel-Kelet geopolitikai térképének újrarendeződésére Rostoványi Zsolt A Közel-Kelet térsége a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója, vagyis a hidegháború vége óta továbbra is lokális, regionális és globális kisugárzású események sorának színtere. Különösen igaz ez a megállapítás a század(ezred)forduló utáni, vagyis a 21. századi Közel-Keletre. Ezek az események újabb és újabb módosulásokat indukálnak a térség erőviszonyaiban, így arra késztetik a szakértőket, hogy - rendszerint valamely, általuk történelmi horderejűnek ítélt eseményhez (ráadásul most még az ezredfordulóhoz is) kötve - egy „új Közel-Kelet" („új arab rend", „új regionális rend" stb.) létrejöttéről beszéljenek. Ezek a már-már klisévé vált kifejezések azonban nem a legalkalmasabbak a helyzet leírására, hiszen szinte minden alkalommal rövid időn belül történik valami, ami már ezt az „újat" is meghaladja, „régivé" teszi. Nem kevésbé klisészerű, mégis praktikusabbnak tűnik a „változó Közel-Kelet" kifejezés használata,1 amely eleve implikálja a régió erőteljes dinamikáját, az erőegyensúly és a szövetségi rendszerek változásait. Kétségkívül tény, hogy - legalábbis geopolitikai szempontból - a 21. századi Közel-Kelet számos új vonást mutat a 20. századihoz képest. Az erőviszonyok változására két eseménysorozat gyakorolta a legnagyobb hatást. Az egyik a 2001. szeptember 11-ei terrorakció, majd a Bush-adminisztráció Közel-Kelet-politikája, illetve az iraki invázió és következményei; a másik pedig - közel egy évtizeddel később - az „arab tavasz" eseményeinek láncolata. Az utóbbi részint felerősítette a majd egy évtizeddel korábban markáns irányt vett változásokat, részint viszont módosította is azokat. Természetesen nincsenek pontos időbeli határok, így nem vonatkoztathatunk el az előzményektől, azaz attól, hogy - az időben visszafelé haladva - véget ért a hidegháború, a nacionalista-szocialisztikus ideológiák és társadalmi rendszerek az 1967-es háborúval vereséget szenvedtek, s azzal egyidejűleg felélénkült az iszlamizmus. De az arab országok függetlenné válása következtében a nemzetállamnak mint „transzplantátumnak" a megerősödését, illetve ennek az „(össz)arab ügyre", az „egységes arab világra" gyakorolt fragmentáló hatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül. 44 Külügyi Szemle
