Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Tüske László: Az alattvaló és az állampolgár - Szempontok az "arab tavasz" egyiptomi fejleményeinek értelmezéséhez
Az alattvaló és az állampolgár 6. Az al-Azhar elkötelezett az egyiptomiak méltóságának megőrzésében, nemzeti büszkeségük megóvásában, a három kinyilatkoztatott monoteista vallás követői imaházainak védelmében és tiszteletben tartásában, s abban, hogy a szabad és korlátozásoktól mentes vallásgyakorlatot biztosítsa számukra. Az iszlám kulturális értékein belül az al-Azhar védelmezi a művészi és irodalmi szabadságot. 7. Az al-Azhar az oktatást és a tudományos kutatást a kulturális felemelkedés legfontosabb eszközének tekinti, az emberi erőforrás kiművelésére, az írástudatlanság felszámolására törekszik. 8. A fejlődés, a társadalmi igazságosság, az elnyomás elleni küzdelem, a munka- nélküliség felszámolása, valamint a társadalom általános (gazdasági, társadalmi, kulturális és a médiával kapcsolatos) fejlesztése elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen. Az egészségügyi ellátást az állam köteles biztosítani minden állampolgára számára. 9. Egyiptomnak újjá kell építenie kapcsolatait az arab, a muszlim és az afrikai államokkal, valamint a világ többi részével; támogatnia kell a palesztinai nép jogait, s védelmeznie saját függetlenségét, visszaállítania az ország vezető szerepét. Részt kell vállalnia a környezetvédelemben, és hasonlóan fontos, hogy a nemzetek közötti béke és igazságosság érdekében politizáljon. 10. Az al-Azhar támogatja intézményeinek (felvetett) függetlenségét, s azt az elképzelést, hogy az intézmény vezetőjét (imám) a tudósok testületének javaslata alapján a tudósok válasszák meg. Támogatja az al-Azhar tanintézeteiben használt tananyag felülvizsgálatát, hogy ezzel visszanyerje intellektuális vezető szerepét. 11. Az al-Azhar saját magát tekinti a legfontosabb autoritásnak az iszlám ügyeivel, tudományaival, örökségével és gondolkodásával kapcsolatban, anélkül azonban, hogy ezzel mások szabad véleménynyilvánításának jogát korlátozná - mindaddig, amíg az megfelel a párbeszéd normáinak és az iszlám közmegegyezésnek. A dokumentum tematikáját összefoglalva azt mondhatjuk, hogy legfontosabb mondanivalójában olyan kompromisszum lehetőségét vetette fel, amelyben az állam alapelveit az iszlám értékeihez kapcsolják, de a működési mód tekintetében az iszlámmal való összeegyeztethetőséget jelölik meg kritériumnak. Ez a vallástudósok felelősségére irányítja a figyelmet, és mint ilyen, a történelmi hagyományban álló al-Azhar pozícióját, megkerülhetetlen szerepét erősíti meg, illetve fogalmazza újra. A dokumentum általános fogadtatása azt jelezte, hogy a megfogalmazott elvek mind a szekuláris, mind a vallásos körökben pozitív visszhangra találtak. A Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa (FELT) inspirációjára és jóváhagyásával, de Ali al-Szelmi akkori miniszterelnök-helyettes nevével jelent meg 2011. november 1-jén a „Nyilatkozat az új egyiptomi állam alapelveiről" című dokumentum. Az átmeneti időszak egyik legdrámaibb korszaka következett a megjelenést követő hetekben, 2012. tavasz 39
