Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Tüske László: Az alattvaló és az állampolgár - Szempontok az "arab tavasz" egyiptomi fejleményeinek értelmezéséhez
Tüske László januári tüntetések követeléseivel összhangban - az egyiptomiaknak a szabadsághoz, a méltósághoz, az egyenlőséghez és a társadalmi igazságossághoz való jogát hangsúlyozta. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az állam és a vallás közötti viszony kérdéseinek tárgyalása és kezelése során - történelmi múltja és érdemei alapján - kitüntetett szerep illeti meg az al-Azhart, és hangsúlyozták, hogy ezt a vonatkozó törvénykezési folyamatban messzemenően figyelembe kell venni. Márpedig az al-Azhar történelmi érdemei kétségbevonhatatlanok: az intézmény teológiai, történeti, kulturális, tudományos és általános művelődési szerepével igazodási pontnak számít az arab és az iszlám világ számára. Ezen túlmenően pedig az al-Azhar olyan kiemelkedő személyiségek hagyományának továbbvivője, mint például Haszan al-Attár, Mohamed Abduh vagy Mahmúd Saltút, akiknek munkája követendő példaként áll az intézmény jelenlegi vezetése előtt - mondja a dokumentum bevezető szakasza. Ebben a kontextusban tizenegy tétel fogalmazza meg azokat az alapelveket, amelyeket a tanácskozás résztvevői az új egyiptomi állam szempontjából elengedhetetlennek találtak. E tételek, miközben az al-Azhar pozícióját rögzítik - jellegzetes módon -, csupa általános kérdést tárgyalnak. Nézzük meg az egyes tételek tematikáját: 1. Az al-Azhar olyan modern, demokratikus állam mellett kötelezi el magát, amely az egyiptomiak által közmegegyezéssel elfogadott alkotmányon épül. S minthogy az iszlám lehetőséget ad az emberek számára, hogy saját közösségeiket kormányozzák és - ha figyelembe veszik a vallástörvényt (saría) - ennek során a legalkalmasabb módszert válasszák meg, ez az állam az iszlám értékeire támaszkodik. S ebben különbözik a más alapelvekre épülő államtípusoktól, melyek elnyomó erejét megtapasztalhatta az egyiptomi közösség. 2. Az al-Azhar a demokratikus választáson alapuló képviseleti demokráciát támogatja, amennyiben az az iszlám súra [konzultáció] modern formájának tekinthető. Ez magában foglalja a pluralizmust, a hatalmi rotációt, az ellenőrzést, az átláthatóságot stb. 3. Az al-Azhar elkötelezett a gondolat- és véleményszabadság mellett, tiszteletben tartja az emberi jogokat, beleértve a nők és a gyermekek jogait, a pluralizmust; tiszteli a kinyilatkoztatott vallásokat, és az állampolgárságot tekinti a felelősség alapjának az adott társadalomban. 4. Az al-Azhar tiszteletben tartja mások (ellen-)véleményét, és a kritikus kérdések tisztázása érdekében a párbeszédet részesíti előnyben, miközben elveti, hogy a vallást a társadalmi egység megbontásának eszközeként használják fel. Az al- Azhar a jogok és kötelességek tekintetében egyenlő állampolgárok kölcsönös tiszteleten nyugvó párbeszédét támogatja. 5. Az al-Azhar az arab és iszlám civilizáció, valamint az egyiptomi múlt hagyományai alapján tiszteletben tartja a nemzetközi megállapodásokat és szerződéseket, és az egész emberiség érdekében a békés egymás mellett élés politikája mellett kötelezi el magát. 38 Külügyi Szemle
