Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Tüske László: Az alattvaló és az állampolgár - Szempontok az "arab tavasz" egyiptomi fejleményeinek értelmezéséhez
Tüske László elkötelezettség szándékával. A fiatalok voltak azok, akik a kommunikációs technika legújabb eszközeinek a felhasználásával, rendkívül hatékonyan tudtak mozgósítani, ők voltak azok, akik jelszavakba foglalták a legfontosabb követeléseket: a rezsim távozását (amit természetesen az elnökben láttak megtestesülni) és az egyiptomiaknak is kijáró méltóság (karáma), azaz az emberi élethez való jog biztosítását. Miután az alapkövetelés hihetetlenül gyorsan teljesült (az elnök lemondott), a fiatalok lendülete megtorpant. A bevett politikai formákhoz nem tudnak igazodni, mert nincsen politikai gyakorlatuk, s mert egyetemes értékeik és a mindennapi politikai gyakorlat közötti hidakat nem találták meg - ez utóbbi több okra vezethető vissza. Újabb és újabb formációkkal jelentkeznek, újra és újra próbálkoznak, de a testületeik immár nem találják meg egymással a hangot, és inkább számtalan önálló szerveződéssel kísérleteznek, mintsem átfogó, közös alapokat elismerő struktúrával. Másfelől, a pártosodás folyamataiban az anyagi feltételek hiánya miatt nem tudtak részt venni, és sorsuk a mindenkori forradalmat megvívó fiatalok sorsa lett: győzelmük előnyeiből nem részesülhetnek. A közel kétszáz szervezet társadalmi értelemben nem lehet hatékony erő, bármennyire friss és tettre kész, ötletgazdag közösséget is jelentenek az egyes formációk. Ekkora létszám mellett gyakorlatilag nem várható, hogy a különböző szerveződések sikeres vitákban alakítsák ki álláspontjukat a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Ugyanez mondható el a civil szerveződésekről, az emberi jogi csoportokról, a közéleti személyiségek köré tömörülő klubokról és „szalonokról" is, amelyek a kilencvenes évektől kezdődően fokozatosan kialakították azt az új társadalmi nyilvánosságot, amelyben a művelt városi közönség otthonra találhatott. Ezek a közösségek irodalmi, filozófiai kérdéseket tárgyaltak, szabadon látogatták egymás klubjait, sporttevékenységet folytattak. Szekuláris és iszlamista közönség egyaránt részt vett az ilyen eseményeken, s természetesen a biztonsági szolgálat is rendszeres látogatója volt az előadásoknak és a beszélgetéseknek. Az elmúlt húsz év során jelentős fejlődést mutattak ezek a civil kezdeményezések, a statisztikai adatok már mintegy harmincezer egyesületet és szövetséget mutatnak. Az iskolázottság kiterjedése, a médiához való mind szélesebb körű hozzáférés és a külföldi alapítványok támogatása jelentős szerepet játszott ebben a folyamatban. Persze ezzel kapcsolatban újabb és újabb vitákat generálnak a külföldi támogatások, függetlenül attól, hogy Nyugatról vagy a konzervatív arab rezsimekből érkeznek-e. 36 Külügyi Szemle
