Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Tüske László: Az alattvaló és az állampolgár - Szempontok az "arab tavasz" egyiptomi fejleményeinek értelmezéséhez
Az alattvaló és az állampolgár hasonlóan - az illető a kormánypárt tagja legyen. Dr. Ahmad Tajjibról, az al-Azhar jelenlegi sejkjéről mindenesetre köztudomású volt, hogy a Mubárak-rezsim alatt megfelelt ennek a kitételnek. Az al-Azhar az iszlám spiritualitásának őrzőjeként alakította ki modus vivendi)ét az egyiptomi rezsimmel. A Vallásügyi Minisztériummal (vizárat al-aukáf) és az állami /afrahivatallal szorosan együttműködve látták el a vallási szféra társadalmi feladatait, az oktatást, a nevelést és a képzést, illetve ezek feltételeinek biztosítását (állami mecsetek, iskolák, tananyagok stb.), valamint a heti pénteki khutba tematikájának kiválasztását és a mecsetekbe való eljuttatását. A megújuló iszlamista mozgalmak közepette egyre több cenzori feladatot osztott ki rá a rezsim, amivel a globalizáció révén Egyiptomot is elárasztó kulturális termékek vallásos kritikáját kívánta megelőzni. Állami szervként működött tehát, amelyben akár a kinevezések, akár az előrehaladás tekintetében meghatározó szerepe volt a feltétel nélküli lojalitásnak, az állami vezető iránti elkötelezettség kinyilvánításának. Az al-Azhar miközben intézményében elköteleződött a rezsim mellett, vallástudósai révén fenn tudta tartani az önállóság, az önálló véleménynyilvánítás jogát. Különösen jelentőssé vált ez a fundamentalista mozgalmak jelentkezése, azaz a hetvenes évek óta, amikor is mintegy kétfrontos harcra kényszerült: egyfelől elméleti vitát kellett folytatnia a szélsőséges iszlamista szervezetekkel, másfelől pedig a szekuláris kritikai értelmiséggel szemben kellett védelmeznie az iszlám alapvető értékeit. A küzdelem sajátosságát az adja, hogy mind az iszlamista, mind a szekuláris oldalon többnyire olyan teoretikusok álltak, akik nem rendelkeztek rendszeres vallástudományi képzéssel. Ezért - vagy az érzelmi politizálás, vagy a szélsőséges racionalizmus foglyaiként - más elméleti kereteket tételeztek, mint az azharita vallástudósok (fejkendővita stb.). Az al- Azhar magát a „közép" (vaszat) vallásaként felfogott iszlám képviselőjeként fogalmazta meg, bár jól ismert, hogy az intézmény falai között jelentős feladatokat látnak el azok a tekintélyes vallástudósok is, akik a Front tagjaiként a vallás hangsúlyozottabb szerepét támogatnák. Az al-Azhar mindazonáltal - a nyugati képzettséggel is rendelkező vezetője, Ahmad al-Tajjib sejk irányításával21 - az egyiptomi társadalom, az egyiptomi muszlim közösség érdekében újra és újra hallatja a hangját az új alkotmány előmunkálatainak során. A modern politikai kultiíra képviselői Ebbe a csoportba tartozik a „forradalmi ifjúság" (2011 első felében még szívesen használták ezt a kifejezést), amely az események kirobbantója és élenjárója volt, de hamarosan elveszítette vezető szerepét, amikor új politikai helyzet alakult ki. Eredetileg szekuláris irányultságú volt, nyugatias politikai követelésekkel, a demokratikus 2012. tavasz 35
