Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Tüske László: Az alattvaló és az állampolgár - Szempontok az "arab tavasz" egyiptomi fejleményeinek értelmezéséhez

Az alattvaló és az állampolgár megtapasztalta váratlan népszerűségét, kivált és független iszlamista koalíciót alakí­tott. Mint ismeretes, a választások a Muszlim Testvérek győzelmét hozták, eredményei igazolták a várakozásokat, és általános vélekedés szerint a vallásos politikai berendez­kedés lehetőségét vetítik előre. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az eredeti koalícióból kivált radikálisok programja várhatóan más lesz majd, mint a konzervatív Muszlim Testvéreké. A Muszlim Testvérek Szervezete valódi civil szerveződésként kezdte meg műkö­dését az 1920-as évek végén. Népszerűsége civil jellegéből származik, sikere az ön­kéntességen és a feltétel nélküli - archaikus szerkezetű - hűségen és elkötelezettségen alapul. Az ugyancsak archaikus szervezetű hatalom állandó kihívást érez a Musz­lim Testvérek működésében, hiszen annak puszta léte is az ő legitimációját gyengíti, sőt állandó potenciális ellenfél; ráadásul a gyakorlati életben olyan kérdésekre tud választ adni, amelyekkel az uralkodó rezsim intézményrendszere képtelen megbir­kózni. A Muszlim Testvérek az 1954-es betiltása utáni években nehéz körülmények között tudott csak működni, de a hetvenes évektől kezdődően - elsősorban Musztafa Mashúr és fiatal munkatársai irányításával - mind nagyobb mozgásteret teremtett ma­gának. A Mubárak-rezsim liberalizációs és demokratizáló lépései árnyékában tovább fejlesztette szervezeteit, újabb és újabb vállalkozásokba kezdett, amelyekkel tevékeny­sége anyagi forrásait biztosította. Társadalmi bázisát a városi alsó és középréteg adja, de befolyása fokozatosan kiterjed a vallásos elitre és az egész társadalomra is. Mozgósító ereje és aktivitása az egész országban látszik: a Muszlim Testvérek tagjai részt vesznek a helyi mecsetek építésében, testnevelő egyleteket, ifjúsági szervezeteket működtetnek, másutt egészségügyi ellátórendszert alakítanak ki vagy fogyasztási szövetkezetei ala­pítanak. A Muszlim Testvérek civil tömegmozgalommá szerveződött, amely személyes odahajolásával ébren tartotta, megerősítette és megújította, s a mindennapi élet részévé tette a társadalom hullámzó intenzitású vallási érzületét.14 A szervezet mélyen beágyazódik a gazdasági életbe, önálló vállalkozásai, ingatlanjai vannak, amelyek biztosítják a szociális tevékenység hátterét, az egészségügyi intézmé­nyek működését. A Mubárak-rendszer éppen a gazdasági érdekeltségei felderítésével és ellenőrzésével tudta érdemben befolyásolni és korlátok közé szorítani a Muszlim Testvérek tevékenységét. Élesebb helyzetben a katonai bíróságok betiltották a hozzájuk tartozó vállalkozásait, mint ahogy ez a nyolcvanas évek végén is történt. A kilencvenes évektől kibontakozó és hullámokban jelentkező privatizáció haszonélvezői között több olyan vállalkozó is akad, aki a Muszlim Testvérek közé tartozik, s ismert vállalkozó­ként szerzett magának nevet. A társadalmi felelősség és az egyéni vállalkozás támogatásának kombinációja tük­röződik a Muszlim Testvérek politikai pártjának gazdasági programjában is: egyfelől az állami beavatkozás szükségessége mellett teszi le a voksát, másfelől szabad teret kíván biztosítani az egyéni kezdeményezéseknek. Jellemző, hogy a program kidolgozói 2012. tavasz 31

Next

/
Thumbnails
Contents