Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Tüske László: Az alattvaló és az állampolgár - Szempontok az "arab tavasz" egyiptomi fejleményeinek értelmezéséhez
Tüske László Mubárak-rezsim alatt. Ugyanakkor a honvédelem örve alatt fenn akarja tartani saját elszámoltatási rendszerét, és továbbra sem kívánja vállalkozásainak könyveit átadni a civil államnak. Az elmúlt év éppen annak a jegyében telt, hogy a hadsereg több kísérletet is tett arra, hogy megőrizze kivételezett helyzetét, s kivonja költségvetését az állami ellenőrzés - az átláthatóság - alól. Megjegyezzük, hogy az ifjabb Mubárak által képviselt privatizációs elképzelések és a szabad piacgazdaságot támogató megnyilatkozások éppen ezért váltottak ki ellenkezést a katonák körében. A katonák most szemben állnak a hasonló nézeteket képviselő Muszlim Testvérek gazdaságpolitikájával is, hiszen az gazdasági reformokat, a privatizáció kiterjesztését, a szabad piacgazdaság környezetének megteremtését irányozza elő. Megfigyelők mindazonáltal arra emlékeztetnek, hogy a hadsereg gazdasági pozíciói olyannyira erősek, hogy maga ez a helyzet sem engedheti meg nekik a szabad piacgazdaság felhőtlen támogatását. A demokratikus elveket felvállaló, új helyzetben a hadseregnek több kihívásnak kell majd megfelelnie, ezért magától értetődik, hogy a gyenge parlament és a szintén gyenge elnöki hivatal kialakításában érdekelt. Minden erejüket annak szentelik, hogy ezt a formációt elérjék.12 A vallásos pártok E csoporton belül meg kell különböztetni a konzervatív Muszlim Testvérek Szervezetet és a szalafitáknak nevezett radikális politikai szerveződéseket. A Muszlim Testvérek vagy Muszlim Testvériség visszafogott erőként13 jelentkezett 2011 januárjában. Rendkívül óvatosan léptek fel, és nagyon körültekintően jártak el a politikai aktivitás megkezdésében is. Ismert, hogy a Muszlim Testvérek Egyesülete a Mubárak-rezsim politikai ellenzékeként, illegálisan működött, de a szélsőséges iszlamista csoportok elleni fellépésben együttműködött a rezsimmel. Sőt, a nyolcvanas évektől kezdődően a parlamenti választásokon nyertes független jelöltjeiket befogadta a rendszer, a legnagyobb sikerüket pedig 2005-ben érték el, amikor 88 képviselőjük ült a parlamentben. A 2010-es választásokat bojkottálták, bár néhány képviselőjelöltjük önállóan indult a megmérettetésen. Eredményeik azonban a 2005-ös adatok tükrében valójában katasztrofálisak voltak (22! képviselő). 2011-ben a Muszlim Testvérek pártot alapított, Hizb al-Hurrijja va-TAdála [Szabadság és Igazságosság Párt] néven, majd a választásokra készülve „demokratikus koalíciónak" nevezett választási blokkot hozott létre, amelyben a mérsékelt iszlamista, demokratikus gondolat képviselői gyülekeztek. így szövetséget kötöttek olyan pártokkal, mint a Mubárak-rendszer egyik korábbi ellenzékének számító Hizb al-Vaszat [A Közép Pártja], amely a török Igazság és Fejlődés Pártját tekinti példaképének. Eredetileg a koalícióhoz csatlakoztak a radikális iszlamista csoportok is, ám a későbbi fejlemények oda vezettek, hogy a legerősebb iszlamista párt, a Hizb al-Núr [A Fény Pártja], miután 30 Külügyi Szemle
