Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Maróth Miklós: Az "arab tavasz"
Az „arab tavasz eseményei is megmutatják, hogy bármelyik fél is legyen felelős a tűzszüneti egyezmény megsértéséért, a felelősséget a nemzetközi erők minden esetben egyoldalúan a Szíriái kormányra hárítják. Félő, hogy ebből előbb-utóbb ürügyet tudnak kovácsolni a beavatkozásra. Az azonban valószínű, hogy a központi probléma, az izraeli-palesztinai konfliktus szempontjából az elmúlt évtizedekben elért, nem túlságosan nagy eredményt hozó kezdeményezések össze fognak omlani. Itt is mértékadó lesz az iszlám tanítása, miszerint harcolni kell azok ellen, akik titeket (ti. a muzulmánokat) elüldöznek lakhelyetekről. Várható tehát, és tulajdonképpen az elmúlt hónapok eseményei ebbe az irányba mutatnak, hogy az iszlámhoz való visszatérés a konfrontáció szellemét fogja erősíteni. Ebben az esetben azonban Izrael nemzetközi helyzete a korábbihoz képest várhatóan alaposan meg fog romlani. Jelen pillanatban még csak Iránnal hadakozik, de már egyre szorosabbá válik körülötte az arab országok gyűrűje, amely - a kereskedelmi embargóktól (például Egyiptomban követelik az országban haladó csővezetéken keresztül történő olajszállítás beszüntetését) ki tudja meddig terjedhet - az ország mindennapi életét meg fogja keseríteni. Ha Szíriában külső erők megbuktatják a jelenlegi kormányt (a belső erők nem képesek erre), akkor a következő, föltehetőleg ugyancsak a szalafita irányzatok valamelyike felé eltolódó új kormány elsőrendű külpolitikai célpontja Izrael lesz. Az arab országoknak ez a spontán mozgalma azonban most föltehetőleg nem marad olyan hatástalan, mint ahogyan az a korábbi időkben volt szokásos. A büszkeségében értelmetlenül megsértett Törökország ugyanis egyre inkább vezető szerepre tör a térségben. Ennek egy adott arab országban, legalábbis a hivatalos szíriai politika szemszögéből nézve, rövid távon lehetnek nem kívánatos következményei, de hosszú távon kezébe veheti az arab világ vezetését. Márpedig Izraelnek nem érdeke egységbe kovácsolni maga ellen Iránt és a törökök vezette arab világot, vagy legalábbis annak egy jelentős részét. Ez lenne hát az arab tavasz, amelyből - és a sajtót ez a tény sem zavarja - nagy tömegekben menekülnek az emberek észak felé, immár Európában is egy kisebb migrációs, és annak nyomán politikai válságot idézve elő. Túlságosan is hidegre sikerült tehát ez a tavasz. Olyan hidegre, hogy talán meg sem érdemli a „tavasz" elnevezést. Jegyzetek 1 Joseph M. Bochenski: Die zeitgenössischen Denkmethoden. Bern-München: Francke Verlag, 1965. 100-137. o. 2 Arisztotelész: Poétika, 1451 b 6-8: „Ezért a filozófiához közelebb álló és magasabb rendű a költészet, mint a történetírás, mert a költészet inkább az általánosat, a történetírás meg az egyedit mondja." 3 John of Salisbury: Polycraticus, VIII, 20. 2012. tavasz 19
