Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Gazdik Gyula: Egyiptomi belpolitikai átalakulás a poszt-mubáraki korszakban

Gazdik Gyula A törvényelőkészítőknek a megszüntetett női kvóta helyett nem sikerült kielégítő al­ternatív megoldást találniuk. A pártokat kötelezték ugyan arra, hogy a listájukon leg­alább egy női jelöltet szerepeltessenek, de azt nem írták elő, hogy „befutó helyet" kell kapniuk. Eleve kérdőjeles volt, hogy a választási rendszer a lakosság kb. tíz százalékát kitevő keresztények megfelelő reprezentációját hogyan tudja biztosítani. A korábbi két évtized többségi választási rendszere a képviseleti arányuk csökkenésének trendjét fel­gyorsította. Fontosabb pártprogramok, választási koalíciók Szabadság és Igazságosság Párt, Demokratikus Szövetség A politikai színtér iszlám mezőjének legnagyobb politikai pártja, a Szabadság és Igazsá­gosság Párt (Freedom and Justice Party, FJP) az MT bázisán jött létre. Működését az illeté­kes állami felügyelet 2011 júniusában engedélyezte. A párt alapító nyilatkozata többek között azt hangsúlyozta, hogy a január 25-i „nagy forradalom" céljait szem előtt tartva fognak a programjuk megvalósításán munkálkodni. A csoportosulás abból indult ki, hogy Egyiptom „civil állam, iszlám kötődéssel". Fő törekvésként az állami intézmények átépítését, a civil társadalom struktúráinak kialakítását nevezték meg. A dokumentum­ban kiemelték, hogy az új alkotmányt az egyiptomi népnek kell megteremtenie, vagyis az alkotmányozás feladatát a parlamentnek kell ellátnia.26 A Mohamed Murszí vezette csoportosulás október elején ismertté vált átfogó vá­lasztási programja négy elvre - szabadság, igazság, fejlődés, vezetés - alapozódott. A dokumentum első helyen szólt a biztonsági helyzet konszolidálásáról. Ehhez fon­tosnak tartotta a rendvédelmi szervek részleges átalakítását. A program szerint az új alaptörvénynek a saría értelmezési keretére támaszkodó, „nemzeti, alkotmányos, mo­dern iszlám demokrácia" bázisául kell szolgálnia. Olyan parlamentáris demokráciát kell teremteni, mely a súra, a konzultáció elvére alapozódik. A platform egy félelnöki rendszert csak átmenetileg tartott lehetségesnek. A program nagy figyelmet fordított a szociális kérdésre, az ország lakosságának negyven százalékát érintő szegénység és a nagyfokú munkanélküliség kezelésére. A javaslatok az árak fokozott ellenőrzése, a monopoltörekvések visszaszorítása, illetve a progresszív jövedelemadó mellett nagy hangsúllyal szóltak az iszlám tradíció olyan elemeinek az aktivizálásáról, mint a sze­gényadó vagy a vallási alapítványok. A párt a munkanélküliség csökkentése érdekében a modern szektor mellett a munkaigényes ágazatok fejlesztését, az önellátás elvének fokozott érvényesítését szintén fontosnak tartotta. A programban vázolt gazdasági­szociális elképzelések a forrásbázis oldaláról nem tűntek kellőképp megalapozottnak. A nacionalista célokat is megfogalmazó külpolitika fő feladatának Egyiptom arab és 154 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents