Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Gazdik Gyula: Egyiptomi belpolitikai átalakulás a poszt-mubáraki korszakban
Egyiptomi belpolitikai átalakulás iszlám világban játszott „történelmi vezető szerepének" visszaállítását, a Nílus-meden- ce államaival való együttműködés erősítését tartotta. A célok közül kiemelte az arab forradalmaknak, a palesztin nép harcának, az iraki konszolidációnak a támogatását és a Szudánnal való együttműködést. Egyiptom iszlám kapcsolatainak erősítése céljából a dokumentum fontosnak ítélte azoknak a fejlesztését olyan államokkal, mint például Törökország, Irán, Pakisztán, Malajzia, Indonézia és Nigéria. A dokumentum utalt az egyiptomi-izraeli békeszerződés egyes részletei felülvizsgálásának lehetőségére. Az FJP programja elhatárolódott a vallási fanatizmustól; hangsúlyozta, hogy a muszlimok és a keresztények ugyanannak a szülőföldnek az egyaránt „integráns részei". Elismerte a kopt egyház történelmi szerepét, és kiemelte, hogy a vonatkozó törvények biztosítják a szabad vallásgyakorlatot, s a keresztényeknek nem szabad megtiltani az új templomok építését. A párt fontosnak tartotta, hogy támogassa a nők társadalmi érvényesülését.27 A választásokra gondolva, a párt partnereket keresett. Ennek eredményeként az FJP és tizenhét másik párt 2011 júniusában létrehozta a röviden csak Demokratikus Szövetségnek (Democratic Alliance, DA) nevezett tömörülést. Az eltérő értékekből és az FJP hegemonisztikus törekvéseiből származó ellentéteken azonban nem sikerült úrrá lenniük. Mire a választási regisztráció októberben lezárult, a nyár derekán közel harminc pártot magában foglaló tömörülés tizenegy résztvevőre zsugorodott, közülük a meghatározó szerveződés az FJP lett. A DA eddigi története megerősítette azokat a fel- tételezéseket, hogy a parlamenti politizálásban tapasztalattal nem rendelkező, filozófiai gyökereit tekintve a liberális berendezkedéssel ellentétes csoportosulástól nem áll távol egy tartósabb politikai monopolhelyzet megteremtése. Fény Párt, Iszlám Szövetség Az egyiptomi belpolitikai átmenet egyik meglepetése a szalafita csoportok politikai aktivizálódása volt. Fegnagyobb csoportosulásuk, a Fény (Núr) Párt egy Alexandriából elindult mozgalom bázisán jött létre, s szintén 2011 júniusában kapott működési engedélyt. Az Imáduddín Abdulgafúr irányítása alatt álló csoportosulás programja az FJP platformjánál radikálisabb alternatívát képviselt. Abból indultak ki, hogy a politikai, a gazdasági és a szociális szféra működésénél az iszlám jognak kell a legfőbb vezérlő elvül szolgálnia. A saría társadalmi szerepének elmélyítése kapcsán fontosnak tartották a fokozatosság elvének érvényesítését. A kormányzati berendezkedést tekintve a félelnöki rendszert támogatták, de később kiderült, hogy inkább a parlamentáris szisztémával szimpatizálnak. Egyetértettek a hatalmi ágak szétválasztásával, támogatták a magántulajdont és a piacgazdaságot, de csak addig, amíg ezek nem sértik a társadalom érdekeit. A kölcsönökre felszámított kamatot - arra hivatkozva, hogy az ellenkezik az iszlám 2012. tavasz 155
