Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Gazdik Gyula: Egyiptomi belpolitikai átalakulás a poszt-mubáraki korszakban
Egyiptomi belpolitikai átalakulás 12-én elhatározták, hogy a parlamenti voksolást szeptember végére tolják el, az elnök- választásra pedig 2012 januárjában kerül sor. A választási időpontok azonban tovább csúsztak: szeptember 27-én bejelentették, hogy a háromfordulós parlamenti választásokat november 28-án fogják elkezdeni. De az elnökválasztás időpontját továbbra is bizonytalanság jellemezte: október 6-án azt közölték, hogy arra csak az új alkotmány kidolgozását s népszavazáson történő jóváhagyását követően kerül sor. Elvileg ez any- nyit jelentett, hogy az elnökválasztást akár 2013 áprilisáig ki lehetett tolni. A kritikus belpolitikai helyzet hatására a november 22-én elhangzott Tantávi-beszéd már 2012. júniusi dátumot említett.19 A parlamenti voksolás időpontja körüli zűrzavart a politikai taktikázás mellett a választási törvény körüli vita elhúzódása okozta. A SCAF májusi tervezete azt javasolta, hogy a képviselői helyek kétharmadát többségi, egyharmadát proporcionális rendszer alapján töltsék be. Az egyéni választókörzetekben fenntartotta a foglalkozási kvótát, vagyis a két-két megválasztandó képviselő fele „munkás vagy földműves" kellett, hogy legyen.20 Viszont az addigi női képviseleti kvótát a javaslat már nem tartalmazta.21 A SCAF tervezete a korábban hatályban lévő, 1990-es választási törvény többségi rendszeréről visszatérést jelentett az 1980-as évek többször módosított vegyes rendszeréhez. Több kérdés azonban nyitva maradt, így a képviselők száma, a vitatott körzethatárok kérdése, stb. Júliusban újabb rendelet jelent meg, melynek legfőbb újdonsága, hogy előírta: a választással betöltendő helyek felére többségi, felére pedig proporcionális alapon jussanak be a képviselők. Emellett a rendelet kötelezővé tette a pártlistákon egy női jelölt feltüntetését is.22 A törvénymódosításról szóló sajtókonferencián a katonai tanács képviselője azt is bejelentette, hogy a pártok parlamentbe kerülésének küszöbértékét 0,5 százalékban szabták meg.23 A júliusi módosítással azonban a viták nem zárultak le. Tantávi szeptember 25-én megjelent rendelete már arról szólt, hogy a választás alapján elfoglalható képviselői helyek kétharmadát proporcionális, egyharmadát többségi rendszer szerint kell betölteni.24 Néhány hónap alatt tehát az eredeti elgondolás az ellenkezőjébe fordult. Szakértők szerint a változást leginkább az indokolta, hogy a kisebb csoportosulásokat ezzel is támogassák a bejutásban. Az újabb módosításokat tartalmazó, részletes szabályozásról szóló törvényerejű rendelet szeptember 27-én látott napvilágot. Ez a Népi Gyűlésbe 498 képviselő (332 listás, 166 egyéni) megválasztását tette lehetővé, 10 képviselőt az elnök, illetve az adott helyzetben a SCAF vezetője nevezhetett ki. Az alsóházi képviselőket 46 listás és 83 egyéni körzetben lehetett megválasztani. A Súra Tanács képviselőinek számát 270 főben szabták meg. Ebből 180 mandátum (120 listás, 60 egyéni) sorsa választásokon dőlt el, a SCAF 90 képviselőt nevezhetett ki. A választott képviselői mandátumok sorsa 30 listás és 30 egyéni körzetben dőlt el. A választási szabályozás végső formája fenntartotta a foglalkozási kvótát. A rendelet előírta, hogy az alsó- és felsőházi választásokra három-három fázisban kerüljön sor.25 2012. tavasz 153
