Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Gazdik Gyula: Egyiptomi belpolitikai átalakulás a poszt-mubáraki korszakban
Gazdik Gyula A megbízatás a választások, az új alkotmány megalkotásának és az elnökválasztás lebonyolításának idejére szólt.14 Az új átmeneti struktúra részét alkotta a pártok képviselőiből, az elnökjelöltekből, a kulturális és más közéleti személyiségekből december 8-án felállított, harminctagú Tanácsadó Testület (TT). Fő feladataként azt jelölték meg, hogy tanácsokkal segítse a SCAF munkáját a rendeletek megalkotásában és a nemzetközi egyezmények előkészítésében. Közvetlen feladata az elnökválasztás szabályainak, illetve az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjai kiválasztásánál érvényesülő szempontoknak a kidolgozása volt.15 A testület megalakítását megelőző napon a SCAF egyik tagja egy nemzetközi sajtó- konferencián kijelentette, hogy a megválasztásra kerülő egyiptomi parlament nem lesz hű tükörképe a nemzetnek. Ezért az alkotmányozó gyűlés tagjait a kormánynak és a TT-nek is jóvá kell hagynia. A főtiszt azt ígérte, hogy közvetlenül nem avatkoznak be az alkotmányozási folyamatba, arról majd a TT tesz javaslatot a testületnek. Érzékeltette, hogy a hadsereg költségvetése továbbra is tabutéma marad, de nem volt világos, hogy ezt hosszabb távon is fenn akarják-e tartani. A tábornok közölte, hogy az alkotmányozás 2012 áprilisában fog elkezdődni, a tervezetet júniusban népszavazásra bocsátják, s még abban a hónapban megtartják az elnökválasztást. Utána a hadsereg már „nem avatkozik a politikába". Azt is kijelentette, hogy ezt a menetrendet azért állapították így meg, hogy „bizonyos csoportok" ne határozhassák meg évtizedekre az ország politikai jövőjét.16 Az MT politikai csoportosulása részéről a nyilatkozat után közölték, hogy nem vesznek részt a TT munkájában, mivel a végső szót az alkotmányról a SCAF fogja kimondani. A testületben az RYC sem képviseltette magát. A zavart növelte, hogy a TT üléséről kiadott első közlemény tagadta, hogy a testület fogja kiválasztani az alkotmányozó gyűlés tagjait, s leszögezte, hogy arra csak a parlamentnek van joga.17 Az ellentmondásos megnyilatkozások arra utaltak, hogy a kérdés a színfalak mögötti alkudozás részét képezi, s még távol van a megoldástól. A világ az időközben megkezdődött választásokra figyelt, melynek időpontjáról, törvényi szabályozásáról már hónapok óta vita folyt. A választási törvény megszületése Noha az egyik fontos előfeltétel, a párttörvény módosítása már viszonylag korán megtörtént, a választások lebonyolításának időpontját azonban kezdettől bizonytalanság övezte.18 A SCAF 2011. február 28-án bejelentette, hogy a parlamenti voksolásra júniusban, az elnökválasztásra pedig valamikor a nyár hátralevő részében kerül sor. Az alkotmánymódosító népszavazást követően, március 29-én a katonai vezetők közölték: a parlamenti választásokat júniusról szeptemberre halasztották, hogy a politikai erőknek legyen idejük a felkészülésre. A következő nap az is ismertté vált, hogy az elnökválasztást novemberben fogják megtartani. Az újabb tüntetések hatására július 152 Külügyi Szemle
