Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Csicsmann László: A mérsékelt iszlamista mozgalmak szerepe az "arab tavaszt" követő politikai átmenetben
Csicsmann László A 2011 novemberében elkezdődött és 2012 márciusában lezárult parlamenti alsóházi és felsőházi választásokon az iszlamista pártok elsöprő győzelmet arattak. Az iszlamista pártok más pártokkal együttműködve, különböző politikai blokkokba tömörültek. Az iszlamista blokk kifejezetten a szalafiták konzervatívabb jövőképét osztó politikai pártokat egyesíti, míg a Szabadság és Igazságosság Párt a Demokratikus Szövetség nevű csoport vezető ereje lett. Ez utóbbi az iszlamista párt mellett nasszerista és liberális pártokat is magában foglal. Az alsóházban a Szabadság és Igazságosság Párt a helyek 47 százalékát, míg a szalafita Fény Párt 24 százalékát szerezte meg. Kérdéses, hogy az egyiptomi lakosságot milyen szempontok vezérelték az iszlamista pártokra való szavazásban, illetve hogy hogyan értékeljük a választási eredmények következményeit. A választások előtti közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az egyiptomi lakosság elsősorban nem vallásos meggyőződésből, hanem politikai érdekekből szavazott az iszlamistákra. A Muszlim Testvériség és a Daava Egyiptom két legszervezettebb társadalmi mozgalma, amelyek karitatív tevékenységük és korrupcióellenes álláspontjuk révén meg tudták szólítani a társadalom valamennyi rétegét. Hiába állt csupán néhány hónap rendelkezésre a pártok bejegyzésétől a parlamenti választásig, a több évtizedes társadalmi szerveződés meghozta a választási sikereket. Különösen kiemelhető, hogy mindkét mozgalom élesen szembefordult a Mubárak-rezsim elnyomó politikájával, és az egyiptomi társadalom szegény tömegeit is meg tudta szólítani gazdasági és politikai programjával. Eközben pedig az iszlám elvekre mint keretrendszerre hivatkoztak, ami a konzervatív egyiptomi társadalomban kifejezetten célravezető. A nyugati sajtó az egyiptomi választási eredmények közzétételét követően arról beszélt, hogy Egyiptomban az alsóházat az iszlamista mozgalom uralja. Ebben a tekintetben azonban nem szabad összemosni a két mozgalmat. Ahogy láthattuk, már évtizedek óta egymástól teljesen függetlenül fejtették ki tevékenységüket, és számos ponton eltérő nézeteknek adtak hangot. Ebből az is következik, hogy az egyiptomi parlamentben a Szabadság és Igazságosság Párt inkább fog együttműködni más, szekuláris pártokkal, semmint a Fény Párttal. A Szabadság és Igazságosság Párt vezetője, Szaad al-Katátní lett az új parlament elnöke. Kormányt azonban nem sikerült alakítani, hiszen az elnöki jogköröket továbbra is a katonai testület gyakorolja, így a választási sikerek egyelőre nem hoztak befolyásosabb politikai pozíciókat az iszlamistáknak. A jelen sorok írásakor a fő viták az új alkotmány megszövegezése kapcsán folynak. A két nagy iszlamista pártnak valószínűsíthetően jelentős befolyása lesz az alkotmányozási folyamatban, amellyel akár politikai céljaikat is jobban érvényesíthetik. Véleményünk szerint azonban nem az iszlám elvek erőteljesebb reprezentációja a fő veszély, hanem az, hogy a két nagy iszlamista párt maga sem demokratikus elvek szerint működik, és félő, hogy az egyiptomi politikát nem demokratikus irányba viszik tovább. 118 Külügyi Szemle
