Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Csicsmann László: A mérsékelt iszlamista mozgalmak szerepe az "arab tavaszt" követő politikai átmenetben
Csicsmann László A második csoportba azon mozgalmak tartoznak, amelyek működése a civil társadalom részeként engedélyezett, ugyanakkor politikai pártot nem alakíthatnak. Az egyiptomi Muszlim Testvériség Anvar Szadat elnöksége alatt a rezsim által megtűrt szervezet volt, s éppen az 1970-es években ment egy jelentős átalakuláson keresztül. A Muszlim Testvériség előtérbe állította a pártosodás (hizbijja) kérdését, azonban ezt a rezsim a párttörvény azon passzusára hivatkozva, hogy az országban vallási alapon nem alakíthatók pártok, rendszeresen visszautasította. Ennek ellenére, a szervezet tagjai 1984 óta rendszeresen megjelennek a politikai életben, ugyanis vagy más párttal szövetséget alkotva, vagy független jelöltjeik révén indulnak a parlamenti választásokon. 2005-ben minden addiginál nagyobb sikert értek el, amikor a parlamenti helyek egynegyedét szerezték meg.24 A harmadik csoportba sorolhatjuk azon államokat, amelyekben az iszlamista szervezetek politikai integrálódása csak részben valósult meg, vagy bizonyos körülmények következtében sikertelennek minősíthető. A libanoni Hezbollah 1992 óta vesz részt a politikában, és rendkívül sikeresen képviseli a síita közösség érdekeit. A szervezet azonban - mondhatni - párhuzamos állami struktúrát működtet Libanonban: így például önálló fegyveres erőkkel rendelkezik. Hadseregét főként az izraeli-szíriai-libano- ni határon található, vitatott területek miatt Izrael ellenében alkalmazza, azonban az utóbbi években (pl. a szervezet biztonsági vezetőjének leváltása a bejrúti repülőtéren) akár a belső erőviszonyok megváltoztatása érdekében is beveti.25 A palesztin Hamász - ahogy a korábbiakban említettük - megindult a mérsékeltebbé válás útján, azonban a szervezet teljes külső izolációja, illetve a belső radikális szárny felülkerekedése ezt a folyamatot a visszájára fordította. A negyedik kategóriát azon országok képezik, amelyekben az iszlamista szervezetek pártot alakítottak, rendszeresen részt vesznek a választásokon, vagyis politikai integrációjuk sikeresnek tekinthető. Jelenleg egyetlen példaként a Jordániái Iszlám Cselekvés Front Pártja említhető ebben a kategóriában. A pártot 1992-ben hozta létre a Muszlim Testvériség, s azóta a legnépszerűbb politikai formáció. Eddig sohasem kérdőjelezte meg a monarchia létjogosultságát, ám az utóbbi években közte és a monarchia között nem zökkenőmentes az együttműködés, hiszen a politikai iszlám főként a fővárosban és annak környékén lakó palesztin lakosság körében élvez támogatottságot.26 A fenti kategorizálás rámutat arra, hogy az arab tavasz kezdetekor az egyes iszlamista pártok politikai beágyazottsága tekintetében milyen különbségek voltak. 108 Külügyi Szemle
