Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Sáringer János Külügyminisztérium minden dolgozója személyesen is átérzi ezt a nagy feladatot és tevékenyen részt vesz a minisztérium gyors munkamenetének biztosításában. Elvárom a minisztérium minden dolgozójától, hogy a jövőben a maga részéről is hozzá fog járulni a nyugodt és biztos légkör kialakításához, mert [az] a minisztériumi munka folyamatosságához elengedhetetlenül szükséges."63 Az új miniszter érkezésével párhuzamosan, augusztusban újabb átszervezés történt.64 Az Elnöki Osztályon65 belül megalakult az Elnöki Csoport, amelynek ügyköre a saját és más tárcák minisztertanácsi előterjesztéseire, tárcaközi tárgyalások nyilvántartására, a Külügyminisztérium képviselőinek kijelölésére, munkájuk ellenőrzésére, valamint a minisztérium belső ügyvitelének és munkafegyelmének vezetésére és ellenőrzésére terjedt ki. Itt történt a rehabilitációs, kinevezési és egyéb személyzeti természetű ügyekben a jogi véleményezés.66 Gazdasági Csoport67 jött létre, két alosztállyal: a Költségvetési Alosztállyal (ide tartozott a Házipénztár is), illetve a Gazdasági Alosztállyal, amelynek feladata az összes beszerzésekkel, a gondnoki feladatokkal, a garázzsal és az étkezdével kapcsolatos teendők ellátása volt. Ekkor került felállításra - a későbbi Személyzeti Osztály előképeként - a Személyzeti Csoport,68 amelynek ügykörébe tartoztak az összes bel- és külföldi személyzeti ügyek. Egyidejűleg, a miniszter közvetlen felügyelete alá helyezve került sor az Igazgatási Osztály69 létrehozására, amelyhez a Rejtjelosztály, a Futáriroda és a futár- szolgálat, a diplomata- és külügyi szolgálati útlevelek, az állandó és napi belépők kiállítása és ellenőrzése, a Telefonközpont, a Fotólaboratórium és a sokszorosítók tartoztak. A Külügyminisztérium új vezetőinek szellemisége rányomta bélyegét a napi ügykezelésre és az iratkészítésre is. Mód Péter 1948 októberében körlevélben hívta fel a külügyi dolgozók figyelmét, hogy „ismételten tapasztaltam, hogy a minisztérium előadói az ügyiratok intézésénél idegen szavakat és kifejezéseket használnak oly esetekben is, amikor arra a magyar nyelvben megfelelő szavak állnak rendelkezésre. Elrendelem, hogy a jövőben a minisztérium beosztottai az ügyintézésnél az idegen szavak, illetve kifejezések helyett az alább közölt megfelelő magyar szavakat használják."70 Utasította a dolgozókat, hogy a kiadott lista alapján használják a magyar szavakat.71 Az év második felében az elbocsájtottak helyébe újabb felsővezetők érkeztek, így a Politikai Osztály élére Beck János. November közepén a miniszter - a később nagy befolyással bíró - Béréi Andort államtitkárrá nevezte ki, aki akkortól felügyeletet gyakorolt a Politikai Osztály, az Elnöki Osztály, az Igazgatási Osztály és a Gazdaságpolitikai Osztály felett. Mindemellett a külügyminiszter állandó helyettese is lett. A régi garnitúrából Sebestyén Pál felügyelete alá tartozott még ekkor az Elnöki Osztály gazdasági csoportja, a Protokollosztály, a Nemzetközi Jogi Osztály és a Szociálpolitikai Osztály. Boldizsár Iván államtitkár felügyelete alatt pedig a Sajtóosztály, a Kulturális Osztály és a Dokumentációs Szolgálat működött.72 150 Külügyi Szemle
