Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Fejezetek a magyar külügyi igazgatás történetéből 1948- ban nemcsak a minisztérium struktúrájában és személyi állományában, hanem annak helyszínében is változás történt. A Külügyminisztérium a Szabadság tér 15. és a Géza utca 2. szám alatti épületekből a Mónus Illés rakpart - ma Bem rakpart - 47. szám alatti épületbe költözött át. Erre augusztus 20-23-án került sor. A Szabadság téri telefonközpont leszerelési munkálatai már augusztus 19-én megkezdődtek, a készülékek átviteléről és beüzemeléséről a Postavezérigazgatóság gondoskodott. Augusztus 20-án a Miniszter Kabinetje, Sebestyén Pál követ, a Rejtjel Osztály, a Politikai Osztály és a szakszervezet, másnap az Elnöki Osztály, Szondy Viktor követ irodája, a Protokoll- osztály, a Számvevőség, a Főigazgatói Iroda, a Gondnoki Hivatal, a Futáriroda és az Étkezde költözött. Augusztus 22-én a Sajtóosztály, az Útlevélosztály, a Gazdaságpolitikai Osztály, augusztus 23-án pedig a Nemzetközi Jogi Osztály, a Szociálpolitikai és a Kulturális Osztály. A Garázs és a Club átköltöztetése későbbi időpontban történt meg.73 1949- ben készítették elő a Külügyminisztérium horizontális - a területi elven alapuló - és vertikális - az egyes területi főosztályok rendszeréhez kapcsolt szakmai és a kisegítő szerkezetű - átszervezését. 1950-re készült el, szigorúan bizalmas besorolással, az új szervezeti felépítés tervezete.74 1951. január végére pedig megtörtént az átszervezés, amelynek során kiformálódott a Külügyminisztérium 1951. évi struktúrája, amely a mai külügyi hivatal szerkezetének egyes elemeit már magában hordozta.75 Jegyzetek 1 Például említhetjük: Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1955. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988.; Föidesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon. Budapest: Ikva Kiadó, 1995.; Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Budapest: Osiris Kiadó, 2006.; Iratok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1944. október-1948. június. Dokumentumok (szerk. Vida István). Budapest: Gondolat Kiadó, 2005.; Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. A külügyminiszterek tanácsa és a magyar békeszerződés (1947). Budapest: Püski Kiadó, 2009.; A Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1947 (szerk. Feitl István). Budapest: Napvilág Kiadó, 2003.; Kertész István: Magyar békeillúziók 1945-1947. Oroszország és a Nyugat között. Budapest: Európa - História Kiadó, 1995.; Horváth János: A Külügyminisztérium. A Dísz tértől a Szabadság térig. Emlékirat a külügyi szolgálatról 1936-1948. (Kézirat); Kincses László: „Adalékok a magyar diplomáciai (külügyi) szolgálat újkori történetéhez". Hír-Futár. A Külügyminisztériumi dolgozók önálló szakszervezetének lapja (2005. ősz). 42-44. o.; Név nélkül: „A magyar Külügyminisztérium épületei". I. m. (2006. tavasz). 26. o.; Név nélkül: „1945 és a magyar diplomácia (Borbándi Gyula visszaemlékezéseiből)". I. m. (2006. tavasz). 28-29. o.; Luksik Lilla: „MIGMO. Diplomata-képzés Oroszországban". I. m. (2006. ősz). 44-46. o.; Nagy József - Del Medico Imre: „Az első külügyes szaktanfolyam 1945 után. Az első csoportos elbocsájtások a Külügyminisztériumból". 1. m. (2006. ősz). 23-25. o.; Del Medico Imre: Életem. Egy mai polgár vallomása. Budapest: Feketesas Kiadó, 2006. Különösen a 39-71. o. 2 Itt szeretném köszönetemet kifejezni a Külügyminisztérium Dokumentációs Főosztály vezetőjének, Nagy József Zsigmondnak, a Külügyminisztérium Könyvtára dolgozóinak - különösen Nagy Miklósnak - és a Magyar Országos Levéltár munkatársainak, akik munkámat segítették. Ez a tanulmány a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.2.1/B-09/B-09/1/KONV-2010-005. azonosító számú pályázati projektjének keretében készült. 2011. tél 151
