Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon a résznél elemezzük. Az Egyesült Királyság alapvetően támogatja az unió további bővítését a Nyugat-Balkán országai irányába a kondicionalitás elvét szigorúan fenntartva. A közösségi jog által támasztott gazdasági és a tagállamok által megszabott politikai feltételek teljesülése (különösen fontos a háborús bűnösökkel kapcsolatos igazságszolgáltatási együttműködés) esetén Horvátországon túl Montenegró, Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Albánia közeledését is támogatja. Az Egyesült Királyság fontosnak tartja Ukrajna és Moldova, sőt Grúzia számára a tagsági perspektíva lehetőségének kialakítását, ellensúlyozva ezzel Oroszország térségbeli aktivitását. Törökország csatlakozását London alapvetően támogatja, miközben tisztában van azzal, hogy a több tagállamban súlyos kérdéseket vet fel a török közeledés. A brit külpolitika elsősorban Törökország geostratégiai és energiastratégiai szerepének fontosságára hívja fel az unió tagállamainak figyelmét. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról a tényről sem, hogy Törökország csatlakozása alapjaiban rengetné meg az Európai Unió döntéshozatali rendszerét, az Egyesült Királyságot óriási előnyökhöz juttatva: egy brittörök stratégiai együttműködés jelentősen meggyengítené a több mint fél évszázada az integráció magjának számító francia-német tengelyt. Nélkülünk, de együtt - a gazdasági kormányzás Az Egyesült Királyság az Európai Közösséghez történt csatlakozása óta határozottan ellenezte a közös gazdasági kormányzás kiterjesztését a gazdaságpolitika fiskális, monetáris és árfolyam-politikai területeire egyaránt. Amikor a közösség a monetáris unió fokozatos létrehozásáról döntött 1992-ben, az Egyesült Királyság kívül maradást kért és kapott. A 2008-as világgazdasági válság felgyorsította a közösségi szintű fiskális harmonizáció iránti igényeket. A válság több oldalról is súlyos dilemmák elé állította az országot. Egyrészt maga a válság igen komolyan érintette az Egyesült Királyság gazdaságát és pénzügyi rendszerét. Az elsősorban a nagybankok megmentése érdekében lefolytatott részleges államosítások középtávon felborították a költségvetési hiányt, és magas külső adósságot idéztek elő. A koalíciós kormány 2015-re vállalta az államháztartás rendbetételét. A brit kormány sokszor hivatkozik a komoly hazai megszorításokra egyes európai együttműködések vitájában, különösen a közös költségvetésről szóló megbeszélések esetében. Másrészt noha a válságban elsősorban az eurózóna tagállamai siettek a súlyos helyzetbe került országok segítségére, az Egyesült Királyság nem maradhatott ki a tevékenységből, hiszen gazdasága és pénzügyi rendszere ezer szálon kapcsolódik az eurózóna tagállamainak gazdaságához, így alapvető érdeke a stabil, kiszámítható és fenntartható növekedés mutató Európai Unió. Harmadrészt pedig a gazdasági válság megismétlődésének elkerülésére létrehozott és létrehozandó európai uniós szintű szabályozási 2011. tavasz 97
