Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Gálik Zoltán szeptember 11. után a terrorizmus elleni harc és az aszimmetrikus hadviselés egyes elemeivel egészítették ki a stratégiát. A Blair-kormányok ragaszkodtak az Egyesült Királyság önálló intervenciós és expedíciós katonai képességeinek szinten tartásához, ezt tükrözte a 2003-ban kiadott Védelmi fehér könyv (Defence White Paper). A biztonság- és védelempolitika legfontosabb feladata az Egyesült Királyság és érdekszféráinak védelme, a nemzetközi béke és biztonság megőrzése, valamint megfelelő nagyságú katonai erő fenntartása a világ „jobbá tételéért". Az alapvető cél a kis és közepes méretű, maximálisan három, párhuzamosan zajló békekikényszerítő és békefenntartó misszió sikeres végrehajtása, miközben a fegyveres erőnek szükség esetén egy nagyméretű katonai intervenciót is végre kell tudni hajtani. Az Európai Unió misszióiban (amelyek harmonizálnak az első célkitűzéssel) pedig az Egyesült Királyságnak képesnek kell lennie a vezető szerep betöltésére. Ez utóbbit elsősorban az EUFOR-ban betöltött hatékony szerepvállalásán keresztül hajtotta végre. A harccsoport koncepció alapján elsőként állított fel 2005-ben önálló csoportot, majd 2008-ban szintén önállóan, 2010- ben Hollandiával közösen, 2013-ban pedig majd Svédországgal együtt. Mindazonáltal az Egyesült Királyság szempontjából az Európai közös biztonság- és védelmi politika továbbra is csak kiegészítője a NATO-ra épülő biztonsági magnak. A konzervatívok ellenzéki pozícióból folyamatosan kritizálták22 a munkáspárti kormányok európai biztonságpolitikáját, mivel a különleges kapcsolat aláásását látták az elmélyülő európai együttműködésben. A Konzervatív Párt 2010-es választási győzelme után az Egyesült Királyság biztonságpolitikáját két alapvető tényező határozta meg: egyrészt a gazdasági válság következményei a kormány biztonságpolitikáját is kényszerpályára állították, másrészt a Franciaországgal 2010 novemberében megkötött védelmi és biztonsági együttműködési megállapodás az európai opció mellett a kétoldalú együttműködésre helyezte át a hangsúlyt. A brit védelmi ipar rendkívül súlyos elszenvedője a költségvetési megszorításoknak. A 2010 októberében közzétett Stratégiai védelmi és biztonsági jelentés (Strategic Defence and Security Review) összegezte a koalíciós kormány középtávú védelmi koncepcióját. 2015-re a költségvetési támogatás mintegy 7,5 százalékkal csökken, 42 ezer munkahelyet szüntetnek meg, a Harrier típusú, helyből felszállni képes repülőgépeket nyugdíjazzák a brit flotta büszkeségének számító HMS Ark Royal repülőgép-hordozóval23 és az újgenerációs Nimrod MRA4 típusú, fejlesztés előtt álló kémrepülőgéppel együtt. A hadsereg létszáma 95 ezer főre csökken, a hadrendben lévő tankok számát mintegy 40 százalékkal, a nehéztüzérségi eszközöket 35 százalékkal csökkentik, a haditengerészet pedig a jelenlegi 23 helyett 19 fregattal és rombolóval fog rendelkezni. A megszorítások nagyságát jól érzékelteti, hogy a négy év alatt megspórolandó 38 milliárd font több mint a védelmi költségvetési 33 milliárd fontos egyéves kerete. A stratégia megvalósítása alapvető változásokat hoz a Blair-kormány által meghatározott intervenciós 92 Külügyi Szemle
